A hatvanas �vek
A szakma jelent�s v�ltoz�s�nak sz�m�tott az '59-ben a fiatalok Bal�zs B�la St�di�j�nak megalakul�sa, majd gyors �tszervez�d�se 1960-ban. Szinte valamennyi, �n�ll� j�t�kfilmre hosszabb-r�videbb ideig v�rakoz� ifj� rendez� sz�m�ra ez volt az egyetlen f�rum szakmai k�s�rletek, pr�b�lkoz�sok, elk�pzel�sek megval�s�t�s�ra. �gy a st�di� a nem nagyj�t�kfilm kateg�ri�ban a legt�bb maradand� �rt�ket l�trehoz� szervezett�, egyben az avantg�rd, az experiment�lis, a nem hivatalos kult�rpolitikai ir�nyvonalat k�vet� produkci�k otthon�v� n�tte ki mag�t. Az alap�t� nemzed�k 1964-ben kapcsol�dhatott be az eg�sz est�t bet�lt� j�t�kfilmek gy�rt�s�ba, azaz a zugl�i "f�-filmgy�r", vagy ahogy a filmesek gonoszkodva elnevezt�k (�s nevezik mindm�ig): "Hollywood-als�" munk�j�ba. A szerencs�s �tt�r�k: Ga�l Istv�n (Sodr�sban) �s Szab� Istv�n (�lmodoz�sok kora) voltak.
1963: A Mafilm megsz�let�s�nek �ve
Az �tvenes �vek v�g�n kialakult strukt�ra nem tartotta mag�t egy �vtizedig sem. 1963-ban a Hunnia �s a Budapest Filmst�di� egyes�lt Magyar Filmgy�rt� V�llalat (Mafilm) n�ven. A v�llalaton bel�l n�gy j�t�kfilmst�di� l�tes�lt �jhelyi Szil�rd, Fej�r Tam�s, Hersk� J�nos �s Nemesk�rty Istv�n vezet�s�vel. Mellett�k az egy�b m�fajok gy�rt�s�ra megalakult a Riport- �s Dokumentumfilm St�di�, a H�rad� Filmst�di�, a N�pszer� Tudom�nyos Filmst�di�, a Propaganda- �s Oktat�film St�di� valamint a Katonai Filmst�di�.
Az �tszervez�snek voltak tartalmi elemei is. Az �llami beavatkoz�s m�rs�kl�d�s�t jelentette, hogy a st�di�vezet�k �s a m�v�szeti tan�csok hat�sk�re n�tt. Az egyes forgat�k�nyvek elfogad�s�ban �k d�nt�ttek, a szakt�rca f�oszt�ly�nak puszt�n v�t�joga volt. (�lt is vele...) Az 1966-os esztend� a j�t�kfilmgy�rt�s finansz�roz�sa szempontj�b�l hozott v�ltoz�st. A M�vel�d�si Miniszt�rium a j�t�kfilmek k�lts�geinek egy jelent�s sz�zal�k�t a Mok�pre, illetve a Hungarofilmre h�r�totta �t. K�t �v eltelt�vel a gy�rt�s �s forgalmaz�s gazdas�gi ir�ny�t�s�nak egys�ges szervek�nt �letre h�vt�k a Magyar Filmtr�szt�t (1968). Mi tagad�s, t�l sok�ig ez az organiz�ci� sem "h�zta"...
Kov�cs Andr�s: A hatvanas �vek ki�lezt�k a k�z�ns�ggel kapcsolatos vit�kat. Ebben szerepet j�tszott, hogy f�leg a telev�zi� elterjed�s�nek hat�s�ra zuhan�sszer�en cs�kkent a mozin�z�k sz�ma. Sokan, akiknek k�l�nf�le fenntart�saik voltak a magyar filmmel szemben, most j� �rvet kaptak, l�m a k�z�ns�g is elfordult a magyar filmt�l. Ez nem lett volna baj, ha nem tal�lkozik k�t teljesen k�l�nb�z� el�jel� el�gedetlens�g. ...egyes r�tegek egyre jobban el�gedetlenkedtek, hogy a filmek politiz�lnak. M�sok dogmatikus ig�nyei szerint a filmek nem voltak el�gg� politikusak, vagy nem helyesen politiz�ltak. Akadt olyan megye, ahol a helyi vezet�k be akartak tiltani egy-egy filmet...�jra el�ker�lt a kommerszfilm-m�v�szfilm hamis ellent�te, volt, aki sz�mszer�en is akarta szab�lyozni, melyik fajta filmb�l h�ny darabot kell "sz�ll�taniuk" a st�di�knak...
L�trehoztuk a P�csi J�t�kfilmszeml�t, els�sorban a k�z�ns�ggel val� kapcsolat �pol�s�ra, ahol �vente "k�zszeml�re" tett�k ki term�s�nk legjav�t, megvitattuk a k�z�ns�ggel, a sajt�val �s a k�lf�ldi megh�vottakkal. Mint k�s�bb kider�lt, ez m�s szempontb�l is hasznunkra v�lt, seg�tett tiszt�zni szakmai gondjainkat, tudatos�tani benn�nk magunkban az eredm�nyeket �s a gy�nges�geket. Kitart�an k�vetelt�k a filmklub-mozgalom megszervez�s�t, a speci�lis mozik h�l�zat�nak kialak�t�s�t, �s magunk is elj�rtunk ezekbe a klubokba filmjeink vit�ira. Siker�lt elind�tani a Filmkult�ra c�m� foly�iratot, amely a k�z�ns�ggel folytatott dial�gus �lland� f�ruma lett, �s ez �jra csak visszahatott mag�ra a filmm�v�szetre is. Abban az id�ben siker�lt a telev�zi�t is bevonni a k�z�ns�g nevel�s�be, inform�l�s�ba, a rendszeresen szervezett vit�k nek�nk is, a n�z�knek is sokat adtak.
Ezeknek az �veknek a legf�bb eredm�nye, hogy kialakult a magyar film �lland� k�z�ns�ge, amely m�r nem �gy j�r moziba, hogy v�letlenszer�en megn�z valamit, hanem az adott m�h�z v�lt jegyet, m�r felk�sz�lve arra, mit l�t majd...Tiszt�z�dott, hogy nem lehet homog�n k�z�ns�gben gondolkozni, a n�z�k differenci�lt ig�nyeib�l �s sz�ks�gleteib�l kell kiindulni. A n�z�sz�mok mechanikus kezel�se helyett azt kell vizsg�lni, eljut-e a film a maga k�z�ns�g�hez, a h�rommilli�nak sz�nt a h�rommilli�hoz, a m�sik esetleg ahhoz a n�h�ny sz�zezerhez, amelynek sz�ks�ge van arra a filmre.
Term�szetesen politikai jelent�se is volt annak, hogy 1965-ben a Magyar Filmm�v�szek Sz�vets�ge szervez�s�ben megrendezt�k az els� j�t�kfilmszeml�t. M�r �nmag�ban az is �rulkod�, hogy a szeml�t �ppen az eml�tett sz�vets�g "vehette v�ll�ra", elv�gre ez a t�rsul�s eredetileg az �tvenes �vekben a hivat�srendi kamar�k helyett l�trehozott int�zm�nyek egyikek�nt sz�letett, enn�lfogva b�r jelent�s jogos�tv�nyokat kaptak a szakmai hatalomb�l, rendk�v�l er�s �s k�zvetlen politikai f�gg�s�g�k nyilv�nval� volt. 1956 ut�n ugyan ezt a m�v�szeti sz�vets�get is feloszlatt�k, �m h�rom �vvel k�s�bb ujj�szervezt�k. Vagyis - a l�nyeget tekintve - minden maradt a r�giben...
Kov�cs Andr�s visszaeml�kez�se szerint m�g a helysz�n kiv�laszt�sa sem volt a v�letlen m�ve. P�cs az�rt adhatott otthont a rendezv�nynek, mert a konszolid�l�d� K�d�r-rendszer kult�rpolitikai vez�regy�nis�ge, Acz�l Gy�rgy ezzel tett gesztust k�pvisel�i v�laszt�k�rzete, Baranya lak�inak.
Ett�l f�ggetlen�l az els� szemle kor�ntsem a kult�rpolitikai szempontok r�v�n v�lt legend�ss�. Az akkori hat versenyfilm els�sorban az egyedi hangv�tel, a min�s�g, a tartalom, a magas sz�nvonal tekintet�ben hozott �jat, �gy meg�llap�thatjuk: ezek a kiv�teles mozik nem v�letlen�l v�ltak a magyar filmt�rt�net klasszikusaiv�. (�me a nagy "hatosfogat": Szab� Istv�n: �lmodoz�sok kora, F�bri Zolt�n: H�sz �ra, Jancs� Mikl�s: �gy j�ttem, Makk K�roly: Mit csin�lt fels�ged 3-t�l 5-ig?, Kov�cs Andr�s: Neh�z emberek, Keleti M�rton: A tizedes meg a t�bbiek.)
A magyar film k�l�nleges szerepe a hazai m�v�szi �s politikai nyilv�noss�gban voltak�ppen ekkort�l form�l�dott az �llamszocializmus hol t�gul�, hol sz�k�l� t�r�shat�rai k�z�tt. A szeml�ken megrendezett vita, az azon felsz�lal� szem�lyek k�re nemcsak az eszt�tikai k�nonokr�l, hanem t�bb�-kev�sb� a k�z�llapotok alakul�s�r�l is tud�s�tott. Gondoljunk ak�r a k�s�bbi, de m�g mindig a hatvanas �vekben bemutatott Falak (1968) problematik�j�ra, vagy az er�szak alkalmaz�s�nak l�tsz�lag elvont, �m nagyon is aktu�lis k�rd�seire a F�nyes szelek (1969) kapcs�n.
N�h�ny, filmgy�rt�sunk ezen id�szak�b�l kiemelend�, fent nem eml�tett mozisiker: Z�por (1960 - rendez�: Kov�cs Andr�s), Isten �szi csillaga (1962 - Kov�cs Andr�s), K�t f�lid� a pokolban (1961 -F�bri Zolt�n), Legenda a vonaton (1962 - R�nyi Tam�s), Hogy �llunk, fiatalember? (1963 - R�v�sz Gy�rgy), Meztelen diplomata (1963 - Pal�sthy Gy�rgy), Mi�rt rosszak a magyar filmek? (1964 - Fej�r Tam�s), K�r a benzin�rt (1964 - B�n Frigyes), Gyerekbetegs�gek (1965 - Kardos Ferenc, R�zsa J�nos), Butas�gom t�rt�nete (1966 - Keleti M�rton), F�gefalev�l (1966 - M�ri�ssy F�lix), Aranys�rk�ny (1966 - Ran�dy L�szl�), Apa (1967 - Szab� Istv�n), Szevasz, Vera! (1967 - Hersk� J�nos), T�zezer nap (1967 - K�sa Ferenc), Csillagosok, katon�k (1967 - Jancs� Mikl�s), Fejl�v�s (1968 - Bacs� P�ter), Boh�c a falon (1968 - S�ndor P�l), Egy szerelem h�rom �jszak�ja (1968 - R�v�sz Gy�rgy), Elt�vozott nap (1968 - M�sz�ros M�rta), Isten �s ember el�tt (1968 - Makk K�roly), A P�l utcai fi�k, Isten hozta, �rnagy �r! (1969 - F�bri Zolt�n), Ismeri a Szandi-mandit? (1969 - Gyarmathy L�via), Feldobott k� (1969 - S�ra S�ndor).
A korszak k�t kiemelked� alkot�s�r�l, annak fogadtat�s�r�l, saj�tosan magyar tanuls�gair�l k�l�n is sz�ln�k. Az egyik mozi, mely felt�tlen�l a magyar filmm�v�szet legnagyobb teljes�tm�nyei k�z� soroland�: Jancs� Mikl�s az els� szeml�n m�g nem versenyz�, �m ott is bemutatott munk�ja: a Szeg�nyleg�nyek. A m�sik - eln�z�st v�llalt szubjektivit�som�rt, r�szre hajl�som�rt! -, �ltalam �nk�nyes kiemel�sben r�szes�l� film: S�ndor P�l Boh�c a falon c�m� alkot�sa.
Jancs�r�l sz�lva nem t�lz�s a meg�llap�t�s: � vil�gviszonylatban is egyenrang� Bergmannal, Antonionival. Ezt egy 1968. augusztus 31-i keltez�s� Avanti-kritika is h�en t�kr�zi. Az olasz lap elemz�se szerint "Jancs� Eizenstein intellektu�lis filmm�v�szete nyom�n olyan strukt�r�t hoz l�tre, mely ak�r az alleg�ria eszk�z�vel is, ki akar l�pni a n�piesked� st�lus vagy a kispolg�ri f�ldh�zragadt naturalizmus sz�k vil�g�b�l, �s dialektikus �sszef�gg�seket felt�rva a val�s�g eg�sz�t vil�g�tja meg, an�lk�l hogy egyszer is a pszichologiz�l�s kompromisszum�ba s�llyedne, vagy l�tv�nyos, patetikus melodr�m�t hozna l�tre."
Nos, a m�goly nemzetk�zi (igaz, tart�s koncentr�ci� n�lk�l aligha dek�dolhat�...) filmjeir�l elh�res�lt Jancs� sem v�lhatott "mozipr�f�t�v�" kis haz�nkban. Ezt mi sem bizony�tja jobban, mint a mester vallom�sa - �ppen az emlegetett klasszikus, a Szeg�nyleg�nyek kapcs�n.
Jancs� Mikl�s: " ...van vele kapcsolatban egy hazai anekdot�m, ami majdnem szimbolikus jelent�s�g�. Egyike volt azoknak a filmeknek, amelyek el�rt�k az egymilli�s n�z�sz�mot. A Mok�p elhat�rozta, hogy meg�nnepli: a Filmm�zeumban meghirdett�k az egymilliomodik n�z� kiv�laszt�s�t. Bemutatt�k a filmet, �s azt tal�lt�k ki, hogy a bel�p�jegyek szelv�ny�t egy kalapb�l kih�zz�k, s �gy sorsolj�k ki. Engem is megh�vtak. A r�tus megt�rt�nik, kih�zz�k a szelv�nyt, ami annyit jelent, hogy az egyik sz�ken, az 5. sorban, a 4. helyen �l az egymilliomodik n�z�. Egy id�s n�ni volt. El�sz�r a hangsz�r�n felsz�l�tott�k: �n az egymilliomodik n�z�, legyen sz�ves kij�nni. Nem mozdul az illet�... Nem mozdul, nem mozdul... Az egyik jegyszed� h�lgy az asszisztensn�vel egy�tt odamegy, sz�lnak neki, a n�ni nem �rti. Tudniillik s�ketn�ma volt."
Az el�sz�r a 4. Magyar J�t�kfilmszeml�n bemutatott Boh�c a falon rendez�je a "filmszemle-jelens�gr�l", az az�ta eltelt �vek hazai mozit�rt�nelm�r�l ugyancsak nem fest r�zs�s k�pet. �me:
S�ndor P�l: "Az �n �letemben a magyar filmszeml�k k�r�lbel�l olyanok, mint a filmjeim: a Boh�c a falonnal ma m�r hihetetlennek t�n� j�kedvvel indultam, de ahogy teltek az �vek, egyre rosszkedv�bbek lettek filmjeim. Az elej�n, amikor a j�t�kfilmszeml�ket P�csett rendezt�k, olyan volt a t�rsadalmi �s szakmai l�gk�r, hogy azt �rezt�k, fontosak, �rdekesek vagyunk, jelent�nk valamit ennek az orsz�gnak, a k�lf�ldnek �s a k�z�ns�g�nknek. �s akkor m�g nagyon egy�tt voltunk. Azt�n a filmszeml�k egyre cifr�bbak lettek, egyre nagyobb termekben egyre nagyobb �nnepeket szerveztek - k�zben pedig egyre kev�sb� voltak filmek �s egyre kev�sb� volt k�z�ns�g. �s ha a mai �llapotokat n�zem, ami sz�momra kifejezetten riaszt�, akkor azt kell mondanom, hogy �gy �s most �n nem �rtem a filmszeml�t. Filmek nem nagyon vannak, igazi alkot�sok alig. Fontoss�gtudatunk abszol�t megt�p�zott, mivel jelen pillanatban a t�bbi m�v�szet mellett a film is "lepusztult"...
De ne fussunk el�re az id�ben. A hatvanas �vek fontos, a hazai moziipart nagyban befoly�sol� v�ltoz�s�t egy�rtelm�en a telev�zi� gyors elterjed�se okozta. Hat�sa a filmre, k�zismert. Ett�l kezdve a k�pkre�torok mindink�bb a - kis k�perny�n nehezen �rv�nyes�l� - nagy tot�lok helyett k�zelk�pekbe s�r�tik a mondanival�t: a korabeli t�v�j�t�kok, filmek, elm�ly�lt pszichol�giai �br�zol�sra t�rekednek, �br�zol�sm�djuk j�r�szt �rnyalt.
A filmm�v�szet v�ltoz�sa, egyetemes fejl�d�se d�nt�en befoly�solta a sz�n�szi j�t�kot, a filmsz�n�sz hely�t, jelent�s�g�t a filmalkot�s eg�sz�ben. Magyarorsz�gon a felszabadul�s ut�n nem besz�lhett�nk az amerikai �rtelemben vett vagy ak�r a Horthy-�ra filmgy�rt�s�ra jellemz� szt�rrendszerr�l, de pill�rk�nt egyes sz�n�szekre �p�l� filmszerkeszt�sr�l, filmsz�n�szi "sz�l�kr�l" ann�l ink�bb. A hatvanas �vekt�l kezdve megv�ltozott a helyzet. V�ltozatlanul megmaradtak, �j arcokban jelentkez�en is a jellegzetes karakterek, de funkci�jukban egyre ink�bb a rendez� mondanival�j�nak kifejez�iv� v�ltak, a film eg�sz vil�g�nak hordoz�iv�. A h�s bels� vil�g�nak �br�zol�sa mellett d�nt� fontoss�ggal el�t�rbe ker�lt az a mozzanat is, hogy a filmh�s egyben egy-egy jellegzetes t�rsadalmi probl�ma kifejez�je. A r�gi �rtelemben vett "j�t�k" kifejez�s m�r nem hely�nval� a filmsz�n�sz szerep�nek meghat�roz�s�n�l. Egy t�lj�tszott gesztus sok esetben leronthatn� a fel�p�tett m� eg�sz�t. A sz�n�sz jelenl�te, szuggeszt�v szem�lyis�ge el�g arra, hogy jelent�s, de csup�n egy t�nyez�t jelent� egyedk�nt szerepeljen a rendez�i alkot�s eg�sz�ben.
�sszefoglalva meg�llap�that�: a d�nt� v�ltoz�s a magyar filmm�v�szetben a hatvanas �vek elej�n k�vetkezett be, mikor "...filmm�v�szet�nk ism�t megindult az eur�pai szint� film cs�csai fel�. De igaz�b�l - el�k�sz�letek �s az er�gy�jt�s hossz� �vei ut�n - a hatvankettes-hatvanh�rmas �vek hozt�k meg azt a korszakot, amely a magyar filmm�v�szet �nmag�ra tal�l�s�t, kibontakoz�s�t jelenti."