A hetvenes évek elején...

...(egészen pontosan: 1972-ben) ismét átszervezték a honi játékfilmgyártást. Megalakult a Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat, a Budapest Játékfilmstúdió Vállalat, valamint a Magyar Filmgyártó és Szolgáltató Vállalat.

Kovács András: Különösen '71 óta, a filmgyártás szervezetéről zajló vita központi témája az alkotóműhelyek kérdése volt. Sajátságos módon mindenki egyetértett abban, hogy szükség van műhelyekre - amelyek fontosságát ('56 után) minden művészettel kapcsolatos pártdokumentum hangsúlyozta , ugyanakkor mintha a süketek párbeszéde folyt volna, mindenki mást nevezett műhelynek. Anélkül, hogy ismertetni akarnám ezeket a változatokat, csak a leglényegesebb különbséget jelzem. Az átszervezés, amely különben a műhelyek nagyobb önállóságát kívánta biztosítani, az alkotóműhelyt nem rendezői kollektívákra építette, sőt a rendezőket még szervezetileg is elválasztotta a műhelynek deklarált vállalatoktól. Ezzel az elvvel a rendezők túlnyomó többsége nem értett egyet, s ezt a szövetség elnöksége és játékfilm-szakosztálya több írásos tiltakozásban fejezte ki. Ez a tény azt tükrözte, hogy a legkülönfélébb irányzathoz tartozó és addig nagyjából négy többé-kevésbé életképes műhelyben dolgozó rendezők igénylik ezt a formát.

... A rendezői műhelyekkel szemben azt hangoztatták, hogy fönnáll a veszélye annak, hogy elvtelen érdekszövetség jön létre a rendezők között. A stúdiók, mint köztudott, 1961 végén szerveződtek, a kinevezett vezetők körül rendezők önálló társulásaiként jöttek létre, némely esetben teljesen véletlenszerűen, máskor, mint az I. Stúdió esetében olyanok kerültek össze, akik már régebben is együtt dolgoztak. Fábri, Makk, Ranódy, Máriássy, Bacsó és én már '56 előtt is együtt dolgoztunk, szemléletünk igen közel állt egymáshoz, még ha ezt a közös elvi alapot írásban csak akkor fogalmaztuk is meg, amikor 1963-ban Újhelyi Szilárd lett a stúdió vezetője.

Az évek során ez a műhely kibővült: fiatalokkal vagy olyanokkal, akik addig más stúdiókban dolgoztak. Elég Jancsó, Kósa, Sára, Kardos, Mészáros Márta nevét említeni, újra annak bizonyítékául hogy nem véletlenszerűen, hanem filmekben is reprezentált elvek alapján erősödött a stúdió...

1976-ban...

... négy esztendővel a fent említett vállalatok létrejötte után, három vállalat újra egybeolvadt, s a Mafilm szervezetén belül négy játékfilmstúdió (Budapest Dialóg, Hunnia, Objektív) létesült.

(A következőkben e stúdiók történetét kísérlem meg felvázolni azzal a kitétellel, hogy az említett "céhek" munkájáról viszonylag kevés pontos adattal, ténnyel tudok szolgálni. Ennek oka, hogy csekély (kevésbé szalonképesen: jóformán semmi!) az e téren beszerezhető, hitelt érdemlő (kor)dokumentum.

Ráadásul az évek során egymást váltó vezetők által szóban elmondottak között sok az ellentmondás, sok a papírra soha le nem írt, ám az idő távlatában már nemigen értékelhető, memoárba illő visszaemlékezés. Kutatási alapprobléma volt az is, hogy az alkotók rendre más és más módon emlékeznek vissza a valahavolt eseményekre, a kamera, avagy a kulisszák mögött történt csatákra, a baráti alapon szerveződő lobby - kvaterkákra, a filmgyár büféjében, uram bocsá' Aczél elvtárs irodájában elhangzott félmondatokra. Nem hagyhattam figyelmen kívül azt sem, hogy a többség így vagy úgy megfürdőzött a politika hol erre, hol arra csobogó tünékeny habjaiban. Így azután nem egy vélemény szemellenzős, a múltat túlzó módon ostorozó, esetleg a valaha megesett méltánytalanságokat elfedni igyekvő áltéziseket, logikai bakikat, az objektivitást magasról mellőző fordulatokat tartalmaz. Az ilyesféle szóáradattól, a lényeget kevéssé érintő túlontúl szubjektív magyarázatok ismertetésétől - amennyire tehettem - eltekintettem. Mindazonáltal dokumentumok hiányában a továbbiakban számos esetben vállalkozom a téma riportszerű megközelítésére.)