2. A Dialóg Filmstúdió

A hányatott sorsú Dialóg Filmstúdióról - amelynek nem jogutódja, "pusztán" szellemi örököse a néhány esztendeje alakult Új Dialóg Stúdió - közel sem tudok olyan részletes áttekintést adni, mint amilyet a Budapest Filmstúdió esetében tettem/tehettem. A Dialógnak ugyanis nyoma veszett. A gyártelepen belül csupán egyetlen tábla jelzi, hol volt (hirdeti, hogy létezett egyáltalán...) ez a filmes műhely. Semmi egyéb nem utal rá. A Mafilm jelenlegi titkárságán arra hivatkoznak, hogy ők sem az igazi Mafilmet képviselik (elvégre az eredeti cég már megszűnt, s az új vállalkozás csupán a nevet vitte tovább, de nem jogutód!), így arról aztán végképp fogalmuk sincs, merre lelhetőek fel egykorvolt "csatlósaik" dokumentumai.

Hiányosan bár, de felfejtve a múlt szálait, rögzítem: a hetvenes évekbeli induláskor Bogács Antal vezetése alatt szerveződött meg a Dialóg. Akkori helyettes vezetője Bacsó Péter volt, a művészeti tanácstagok listáján Dárday István, Fábri Zoltán, Gyöngyössy Imre, Jancsó Miklós, Kovács András és Makk Károly, valamint a dramaturg Újhelyi János illetve az irodalomtörténész Béládi Miklós szerepelt. 1982-től Bacsó Péter irányította a műhelymunkát. Őt Tolmár Tamás követte. A sort András Ferenc zárta.

Néhány, filmgyártásunk Dialóg-cimke alatt született művei közül (1978-'89): Egy erkölcsös éjszaka, Két történet a félmúltból, Egymásra nézve, Játszani kell (rendező: Makk Károly), Kihajolni veszélyes (Zsombolyai János), Magyarok, Fábián Bálint..., Requiem, Gyertek el a névnapomra (Fábri Zoltán), Ők ketten, Útközben (Mészáros Márta), Riasztólövés, Áramütés, Te, rongyos élet! (Bacsó Péter), Kinek a törvénye? (Szőnyi G. Sándor), Magyar rapszódia, Szörnyek évadja (Jancsó Miklós), Allegro Barbaro (Jancsó - Dialóg-Objektív közös pr.), A ménesgazda, Októberi vasárnap, Ideiglenes paradicsom, Vörös grófnő I-II., Valahol Magyarországon (Kovács András), Égigérő fű, Szeleburdi család, Az élet muzsikája - Kálmán Imre (Palásthy György), Minden szerdán, Egy kicsit én... egy kicsit te, Vakvilágban (Gyarmathy Lívia),Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (Szász Péter), Ki beszél itt szerelemről?, A svéd, akinek nyoma veszett, Tegnapelőtt, Titánia, Titánia I-II. (Bacsó Péter), Ballagás (Almási Tamás), Dédelgetett kedvenceink (Szalai Györgyi), Egészséges erotika, Moziklip, Mielőtt befejezi röptét a denevér... (Tímár Péter), Töredék az életről, Pusztai emberek (Gyöngyössy Imre), A transzport, Hatásvadászok (Szurdi Mikós), Vérszerződés, Szerelem első vérig (Dobray György), Eszkimó asszony fázik, Hülyeség nem akadály (Xantus János), Gyerekrablás a Palánk utcában (Mihályfy Sándor), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (Vitézy László), A nagy generáció, Vadon (András Ferenc), Zuhanás közben (Tolmár Tamás), Tanmesék a szexről (Siklósi Szilveszter)

A kilencvenes évek Dialóg filmjei:

Komor ég alatt (rendező: Vitézy László - 1990.)
Málenkij Robot (Gyulás-testvérek - 1990.)
Magyar rekviem (Makk Károly - 1991.)
Az utolsó nyáron (András Ferenc - 1991.; Dialóg - MTV közös produkció)
A csalás gyönyöre (Gyarmathy Lívia - 1993.; Dialóg - Cinéma pr.)
A nagy postarablás (Sőth Sándor - 1992-'93.; Dialóg - Transfilm GmbH- Ferofilm pr.)
Ördög vigye (Pajer Róbert - 1993.; Dialóg-Fiatal Művészek Stúdiója közös pr.)
Túlvilági beszélő (Gulyás-testvérek - 1993.; Dialóg - Daniel Film - Videográfia Egyesület pr.)
Jobb szépnek és gazdagnak lenni (Filip Bajon - 1994.; Dialóg - Dom filmowe - Manfred Durniok Produktion - Ukrtelefilm pr.)
Rúzs (Robert-Adrian Pejo - 1994.; Dialóg - Quality Pictures Kft. - MOVI)
Senkiföldje (Jeles András - 1994.; Dialóg - AB Films - Dom Filmowe)
Találkozó (Almási Tamás - 1994.)
Törvénytelen (András Ferenc - 1994.)

A Dialógot tetszhalott állapotban találta a kilencvenes évek. Míg a Hunnia és az Objektív pozíciói - a gondok ellenére - idehaza megerősödtek, a Dialóg jórészt kis költségekkel, nem ritkán az olcsóbb dokumentumfilmek révén tudott csak hírt adni magáról. A stúdióhoz szinte a végsőkig hűséges alkotók közül Makk Károly 1991-, míg Gyarmathy Lívia '93 - tól "nem húzta fel a Dialóg mezét". Maradt András Ferenc, és a temérdek adósság. S ha végigpásztázunk a hosszú felsoroláson kiderül: az utolsó jeles Dialóg-mozimozzanat éppen Jeles András nevéhez fűződik.

Az Új Dialóg Stúdiót a magyar filmszakma nemzetközi hírű képviselői (Bacsó Péter, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly) a Mokép Rt. közreműködésével alapították 1995-ben. Ez a műhely jegyzi Kamondi Zoltán filmjeit (Eszténa, Az alkimista és a szűz), Mészáros Márta Kisvilma (Az utolsó napló) című alkotását, továbbá több rövid filmet.