Vissza a főoldalra - 1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002 2002. július 12.
- Merliner News - 2002. július 10. A sógoréknál, azaz a szomszédos Ausztriában egyre népszerűbbek a magyar színdarabok. Pozsgai Zsolt: Liselotte és a május című darabjának ma este az ősbemutatója lesz látható Grazban. Ez már nem az első eset, hiszen tavaly a Prófétakeringő került ugyanitt bemutatásra. A történet egy negyven éve felé közeledő nő kapcsolatteremtési kudarcairól szól - hét sikertelen próbálkozásáról. Nikolaus Lechthaler, a helyi teátrum kiváló komédiása még tavaly, a Prófétakeringő idején kérte meg a magyar szerzőt arra, hogy írjon olyan művet a számára, melyben a nyílt színen akár hatszor-hétszer is elhalálozhat. Nos, ez a fura felkérés meghallgatatott és ennek nyomán született meg a Liselotte és a május című tragikomédia. Az előadás Wolfgang Atzenhofer rendezésében kerül színre Grazban, a női főszerepet Rosie Belic játssza. Pozsgai Zsolt úgy informálta lapunkat, hogy a grazi előadásokat követően a produkció németországi turnéra indul. Ősztől pedig hazatér a színdarab és októberben már a békéscsabai Jókai Színházban Kovács Edit és Karczag Ferenc főszereplésével, a szerző rendezésében kerül színre a mű. - Merliner News - 2002. július 05.
A fesztivál idén is színes palettával várja, a különböző művészeti ágak rajongóit. Dráma, operett, jazz, balett... Az eseménysorozatot ma este Shakespeare: III. Richárd című drámájával nyitják meg. A szereposztás parádés, hiszen Bálint Andrást, Törőcsik Marit és Kulka Jánost ritkán látni egy színpadon. A tavalyi fesztivál sikerén felbuzdulva a kiváló hazai előadók mellett, idén is számos külföldi sztárvendéggel emelik a fesztivál rangját. A fesztiválprogram egyik fénypontja, a filmzenéiről méltán világhírű Ennio Morricone július 28-ai koncertje lesz. Olyan örökzöld slágerek csendülnek majd fel az ódon téren, mint a Volt egyszer egy vadnyugat, a Volt egyszer egy Amerika, valamint A jó, a csúf, és a rossz sokak által dúdolt slágerei. A karmesteri pálcát maga a mester veszi kézbe. Az operarajongók is megtalálhatják a kedvükre való elfoglaltságot, hiszen augusztus 9-én Bizet: Carmen-je töri meg az éjszaka csendjét. De a műfaj "kistestvére", az operett is sanszot kap a zajos közönségsikerre: Halassi Imre gáláján Straussz, Lehár, és Kálmán Imre szerzeményei szórakoztatják a közönséget augusztus 17-én. Fergeteges előadásnak ígérkezik a Száz Tagú Cigányzenekar és Boban Markovics Orkestar fellépése is. A rendezvénysorozatot az augusztus huszadikai díszelőadás zárja: a világkörüli turnéjáról visszatérő ukrán Vrisky Balett szuperprodukcióját láthatja a publikum. - Merliner News - 2002. június 26.
- Merliner News - 2002. június 12.
A szerdán kezdődő, június 22-ig tartó programot a műfaji és a tartalmi sokszínűség jellemzi. Első ízben mutatnak be itt premier-előadást, de külön repertoárral is készülnek a komédiások. A gyerekeket a tatabányai társulat az Alice Csodaországban című zenés darabbal várja, a felnőttek pedig egy-egy színművet és vígjátékot, valamint két musicalt tekinthetnek meg. A városi önkormányzat az idén már 3 millió forinttal támogatja a rendezvénysorozatot, s ezen túlmenően 6 millió forintot költött a színpad fejlesztésére, a hang- és fénytechnika korszerűsítésére. - Merliner News - 2002. május 31.
A június 6-án megnyíló tíznapos színházi találkozón 16 társulat (8 budapesti, 6 vidéki és 2 határon túli) lép majd fel egy-egy produkcióval. Összesen 28 előadást tekinthet meg a publikum. A versenyprogram előadásait - 163 produkció megtekintése után - Szűcs Katalin kritikus választotta ki. A héttagú szakmai zsűri a legjobbnak ítélt előadást, rendezést, férfi és női főszereplőt, mellékszereplőt, a díszletet és a jelmezt jutalmazza, sőt dramaturgiai díjat - esetleg különdíjat is - kiad. - Merliner News - 2002. május 29.
A hagyományoknak megfelelően Erdélyből és a Partiumból érkezik a legtöbb társulat: Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti és Nagyvárad állami színházai mellett a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, valamint Csíkszereda és Gyergyószentmiklós társulata is bemutat néhány produkciót. A Felvidéket a komáromi és kassai, a Délvidéket az újvidéki és szabadkai, Kárpátalját a beregszászi teátrum képviseli. A repertoáron Shakespeare és Moliére művei éppúgy szerepelnek, mint a kortárs hazai és külföldi drámaírók színdarabjai. A műfaji skála a drámától a zenés kabaréig terjed. A kísérő rendezvények sorában a nagyközönség érdeklődésére tarthat számot a nemzetközi népművészeti kiállítás. - Merliner News - 2002. május 01.
- Merliner News - 2002. április 15. "Belázad most a hidrokozmosz / A szél feltámad és csak koszt hoz / Ha nagy a haszon, sohase osztozz / Alakítsd magad szépen a korhoz..." Ezzel a kis "útmutatóval" ajánlja magát és egy héten át tartó fesztiválját a publikum figyelmébe a Pont Műhely. A MU Színházban megtartandó teátrális találka május 7-én indul. Elsőként máris premierre válthat jegyet a közönség. Az új táncdarabnak (In Vitro) Umniakov Nina készítette el a koreográfiáját és DJ Mango keverte hozzá a muzikális alapokat. Május nyolcadikán egy szomorkás színmű, a Hosszú nap következik. Kilencedikén a Látnokok "érkeznek". Az előadás egy mikrovilág megteremtésével az ún. makrovilágról szól. Mindezt a látnokság fogalmán, kozmoszán(?) keresztül és általa közelítik meg a színjátszók. Egy nappal később a Tenesee Williams, Paul Celan, Walter Benjamin szövegeinek felhasználásával készült Üveg és Mák kerül színre, Jay Scheib rendezésében. A vidám, kultúrákon átívelő, szereleméltető produkcióban a Pont Műhely jeles csapattagjai, így Baranyi Szilvia, Enyedi Éva, Dióssy Gábor, Keszég László, Szabó Anni szerepelnek. A teljes repertoárt bemutatni igyekvő fesztiválon május tizenegyedikén a Hősök, ezáltal egy szürreál kabaré kerül majd fókuszba. És talán kiderül az is: hová ment a kisnyulacska? - Merliner News - 2002. március 25. Sűrű az idei évad az Artus számára. A kortárs színjátszók nemrégiben Glasgowban, a New Territories Fesztiválon vendégszerepeltek. A Noé-trilógia a Clyde folyó partján is szép sikert aratott. A folytatás azonban még ígéretesebbnek tűnik. A gárda ugyanis meghívást kapott az Edinbourgh Fringe Nemzetközi Színházi Fesztiválra, ahol a Káin kalapja és Chinvat című színműveik kerülnek "terítékre". Májusban pedig nagy "attrakcióra" készülnek idehaza is, hiszen a saját fesztiváljukon nemcsak magukat mutogatják majd, hanem neves vendégük is lesz: a californiai Dell'Arte Players Company mutatkozik be az Artus Stúdióban. Utóbbi társulat a Paradise Lost című produkciót hozza Budapestre. - Merliner News - 2002. március 22. Forrong a színházi világ. Egymást érik a különféle fesztiválok, a jeles teátrális találkák. Bár idehaza - érthetően - még az új Nemzeti megnyitása az első számú téma, azért érdemes kitekinteni a világ más tájain zajló nagyszabású eseményekre is.
 Ausztráliában például éppen ezekben a napokban "csengett le" az Adelaide Fesztivál, amely igen gazdag és vonzó programot kínált: zenés és prózai színházi előadások, koncertek és kiállítások váltották egymást két héten át. Március 15. és 31. között Kolumbiában rendezik meg a világ egyik legnagyobb színházi fesztiválját, a Bogota Színházi Fesztivált. A rendezvényre 34 országból érkeztek a meghívott társulatok. A közel 1000 előadás a város különböző helyein (parkok, plazák, terek, színházak) szemre vételezhetőek. Az eseményről bővebb információkat tartalmaz hivatalos honlapjuk, melynek címe: www.festivaldeteatro.com.co. Március 29. és április 1. között Sydney is "beindul" a Darling Harbour Utcaszínházi Fesztivállal. A hírek szerint a Rainbow Circus Playground zsonglőrködő, gólyalábon járó és egy keréken bicikliző magánszámai pörgethetik fel majd különösképpen a helyiek hangulatát, tehetik nem mindennapivá a nagy utcai bulit. - Merliner News - 2002. február 15. Hazai ősbemutatóra készül az (m) Színház. A Bánfalvy Ági nevével fémjelzett színcsoport Botho Strauss: Kicsi és nagy című színművét mutatja be - első ízben - február 21-én. A helyszín: a lágymányosi MU Színház. A Kicsi és nagy voltaképpen egy jelenetfüzér. A mű igencsak drámaiatlannak számít a hagyományos szerkezetű darabok tükrében. A tematikailag tökéletesen elkülönülő, epikusan hömpölygő jeleneteket a főszereplő, Lotte (Bánfalvy Ági) rendezi egységgé, az ő drámai alakja járja sorra a modern értelemben vett passiójáték stációit. A darab egyetlen emberfeletti elszakadási kísérlet, amely új, saját egzisztencia helyett testi-lelki széthasadást eredményez. Lotte el akar válni újságíró férjétől, hogy véget vessen a már amúgy is különélésnek, és az elvált nőknek járó állami ösztöndíjból nyelveket tanulhasson. A világ tolmácsa akar lenni. Férje elzárkózik a segítés lehetősége elől, így Lotte kénytelen tovább állni, és keresni akárkit, akinek oldalán még a társadalom fogaskerekének érezheti magát, aki mellett élheti a hétköznapi emberek mindennapjait. Egyik stációt követi a másik, vissza nem lehet térni. Lotte egyre kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy tartozzon valakihez, férfihoz vagy nőhöz, magányoshoz vagy családoshoz, ismerőshöz vagy vadidegenhez, bárkihez, aki engedné, hogy Lotte rajta csillapíthassa segíteni akarását, és aki viszonozná azt. De nem kér senki a szeretni akarásából, tikkasztó lényéből, szelíd humorából, szembetűnő tehetségéből, Lotte pedig mind jobban alámerül férje emlékében, kiszorul a mindennapokból, és "elpárolog"... - Merliner News - 2002. január 28. Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán emlékén nem tud kifogni az idő. Hiába véges az emberi lét és az emlékezet, e két jeles színművészt napjainkban is számon tartja a közönség. Olyannyira, hogy - e kivételes "csillagállást" felismerve - a Duna tévé a napokban megjelentett egy új, ízléses borítóba bújtatott videokazettát is. A szalagon Szigethy Gábor filmjei (Sírás után: Latinovits, Könny és mosoly: Ruttkai) láthatóak. Az említett filmetűdök azonban sokban különböznek a témában megszokott portré-moziktól, hiszen nem a megszokott módon, az ezerszer "újracsócsált" szappanopera-panelek alapján mutatják be a nagy kettőst.   A Ruttkairól szóló "igazmese" az életről, a színházról, a szegénységről, a lelki gazdagságról és az álmokról regél. Színházi pillanatokat, filmrészleteket villant fel és megmutatja azokat az aprónak tűnő, kulisszák mögötti kacatokat, melyeket a jeles művésznő oly szívesen viselt, esetleg haláláig féltve őrzött. A Latinovitsról szóló fél órás etűd komorabb alkotás, melyből egyebek mellett kiderül, hogy L.Z. folyton az igazi színházat kutatta, de azt mégsem a valóságos pódiumon találta meg, hanem a ligeti állatkertben: "Fura Maugli vagyok - állapítja meg epésen az emlékét őrző filmszalagon -, majdnem az állatkertben, mégis kicsit idébb születtem, éppen Krúdy Gyula bácsi sörkerti asztala fölött; felejthetetlen emlékű nagyapám, Gundel Károly vendéglőjében..." - Sz. Z. A. - 2002. január 14.
- Merliner News - 2002. január 11. Deák Krisztina filmes, és csak ritkán adatik meg neki, hogy színházban dolgozzon. Most azonban újból lehetősége nyílik rá, hiszen a Radnóti Színházban, ahol korábban nagy sikerrel állította színpadra Gozzi Szarvaskirályát, ismét rendez: ezúttal Darvasi László Störr kapitány című műve kerül bemutatásra. A premier márciusban lesz. A rendezőnő a Radnóti aktuális színLapjában megjegyzi: Darvasi darabját viszik színre és nem a Störr eredetijét, azaz Füst Milán A feleségem története című remekművét. - Fontos leszögezni, hogy aki az utóbbi regény színpadi adaptációjára számít, csalódni fog. Mert ez nem az, hanem a regény vezérmotívumának kiemelése, Störr házasságának története. Darvasi egészen máshová rakja a hangsúlyt: kiemel, felnagyít vagy éppen lekicsinyít dolgokat. Persze mindenki érzi majd mögötte Füst Milán nagyregényét, de épp azt a buktatót kerüli el, miszerint nagyregényt még talán soha senkinek sem sikerült illúziókeltően színpadra ültetnie - állítja Deák Krisztina. Az új premier kapcsán film és színház különös viszonyáról is megtudhatunk egy s mást. Deák szerint az a legfőbb különbség, hogy a színházban más a színész és a rendező viszonya: - Arra gondolok, hogy ha filmet készítek, akkor hiába nagyon pontos a forgatókönyv, mégis hosszú ideig csak az én fejemben létezik a film. Amikor a színésszel utoljára találkozom a forgatáson, utána még hónapokat töltök vágószobában, és ott még sok minden történik. Tehát a film az enyém, akkor is, ha már a színész nincs ott. A színházban szinte fordítva van. Ezt nemrég megtapasztaltam O'Neill Párbajhősének rendezésénél a Budapesti Kamaraszínházban. Az olvasópróbán még a rendező tudja a legtöbbet, és ezt a próbák során fokozatosan átadja a színésznek. Elveszíti a tudását. Egy idő után a színészek már sokkal többet tudnak a dologról, és a premieren már nagyon kevés szükség van a rendezőre. - Schwalm - 2002. január 04.
A Ferencvárosban, a volt expo-telken március 15-én megnyíló Nemzeti Színház egyébként a tervek szerint Madách művével, Az ember tragédiájával kezdi meg első - csonka - évadját. A Tragédia díszbemutatóját követően a közönség két Shakespeare-drámát is láthat majd: Schwajda György rendezésében a Vihart (március 23-án), Anatolij Vasziljev irányításával pedig a Lear királyt (novemberben) - női változatban. Az orosz rendező egyébként saját társulatával már a Budapesti Tavaszi Fesztiválon bemutatkozik a magyar közönség előtt a Requiemmel, s e darabot háromszor játsszák majd a Nemzetiben is. Ősszel a francia Ariane Mnouchkin és társulata vendégszerepel majd a Ferencvárosban, majd a japán Tadasi Suzuki, illetve októberben a norvég Kai Johnsen rendez a Nemzetiben. - Merliner News - 2002. január 03. Épül a Nemzeti. A sokadik - ezúttal valahol a külvárosban, a Lágymányosi híd pesti lábánál. De talán már az építőművészek és a színháztörténészek sem tudják fejben tartani, hányadik terv látszik most megvalósulni. Az egész történet olyan, mint egy gigászi hosszúságú, fordulatokban gazdag kalandregény. Amelynek még mindig nincs vége... "A legújabb elképzelés figyelembe veszi a színházi szakma érdekeit, véleményét is. Az álmok helyett a valóságból, a realitásokból indul ki. Azt hiszem, a hajdani tervekkel pontosan az volt a gond, hogy nem számoltak a lehetőségekkel, az anyagi háttérrel. A Nemzeti Színházat nem annyira a méretei kell hogy jellemezzék, hanem az ízléses külcsín, az igényesség és a magas színvonal. Ez utóbbi építészeti és művészeti szempontból egyaránt alapfeltétel!" - nyilatkozta az Esti Hírlapnak 1996. július 22-én Dr. Fiala István frissen kinevezett kormánybiztos. Reményteljes mondatait - mint már annyiszor - részben cáfolta az élet. Az Erzsébet téri terv (is) a füstbe ment. A budai Várszínházat 1787. október 16-án nyitják meg. Az első magyar nyelvű előadást csak három év múlva - Kelemen László vezetése alatt - 1790. október 20-án tűzik műsorra. A magyar nyelv ápolása, a nemzet nyelvén történő színjátszás iránti igény az ezt követő évtizedekben egyre erősödik, aminek eredményeképpen a mai Károly krt. 7-es szám alatti Häcker-szálában (szála=szalon) 1809 és 1812 között a magyar nyelvű nemzeti színjátszás végre gyökeret ver. Széchenyi István 1832-ben "A magyar játékszínről" című röpiratában indítványozza az igazi Nemzeti építését, ennek hatására Grassalkovich herceg a mai Astoria szállóval szembeni telket felajánlja a színháznak. A Nemzeti építését Pest városa és Pest vármegye azonban egymásra hárítja/terheli, így egyikük sem vállalja a 43 000 váltóforintra tervezett beruházási költséget. A lelkes pesti polgárság 1835. október 31-én Johann Kolb városi szószóló révén az építkezéshez 15 ezer váltóforintot szerez, egyben javasolja az épülő magyar színház számára a teljes adómentességet. A színészek pedig lemondanak kétévi, a vármegye által létminimumként biztosított segélyükről. A színház építése Zitterbarth Mátyás pesti építész tervei alapján 1835. szeptember 28-án megkezdődik. Az építtető: Pest vármegye. Nem egészen két év alatt megépül és 1837. július 22-én megnyitja kapuit a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től a Nemzeti Színház nevet veszi fel. Az épületet 1874-ben átépítik, majd 1908-ban - elhamarkodottan - lebontják. A társulat ideiglenesen az 1875-ben, a mai Blaha Lujza téren épült Népszínház épületébe költözik mindaddig, amíg a végleges épület el nem készül. Az ideiglenes színház átvészel minden történelmi eseményt, de a metróépítés megpecsételi sorsát. A nemzet színházának szomorú története e pontnál újabb fordulatot vesz. A társulat a tervek szerint rövid ideig új otthont adó épületbe költözik a Hevesi Sándor térre. A pénztelenséget áthidalandó, Gobbi Hilda össznépi adakozást kezdeményez, de a kivitelezés tervezett költségei valahogy mindig gyorsabban nőnek, mint az összegyűjtött pénz. 1985 óta egymásba érnek a tervek és az elképzelések. Most azonban úgy tűnik, Schwajda György irányításával végre újjászülethet a Nemzeti. A baj csak az, hogy a jelenlegi építkezés színvonaláról megoszlanak a vélemények. A Magyar Építész Kamara kizárta soraiból Siklós Mária tervezőt, a színházi szakma egy része "plaza-színháznak" nevezi az épülő Nemzetit. Ráadásul egyre többen hangoztatják: ma már nincs szükség erre a kiemelt teátrumra. Hogy kinek van/lesz igaza: hamarosan kiderül... - Sz. Z. A. -
|
Régi zene címmel hangversenysorozat kezdődik Balatonalmádiban, a városhoz tartozó Vörösberény református erődtemplomában. A ma induló és augusztus 16-ig tartó hangversenysorozat nyitó előadásával a helyi református gyülekezet nemrégiben elhunyt lelkipásztora, Kurucz György emléke előtt tisztelegnek. A műsorban - amelynek címe "A szeretet himnusza" - Zádori Mária énekművész és Horváth Anikó csembalóművész szólaltat meg egy csokorra való régi zenei művet. Jövő pénteken már a Magyar Állami Operaház tárogató-együttese lép ugyanitt a közönség elé. A különleges, a Dunántúl egyedülálló erődtemplomában megrendezésre kerülő fesztiválon egy-egy reneszánsz, romantikus és barokk est is szerepel a repertoárban.
Idén hetvenegyedik alkalommal kerül megrendezésre Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező művészeti fesztiválja, a Szegedi Szabadtéri Játékok. A Tisza partján az 1931-es első bemutató óta 152 el?adást mutattak be összesen 657 alkalommal. Mindezt több, mint három millió néző előtt.
A Budapest környéki nyári kulturális rendezvények sorából kiemelkedik a hagyományos Zsámbéki Szombatok rendezvénysorozat. Az augusztus 20-ig tartó seregszemle nyitórendezvényén Zsámbék és környéke amatőr néptánc együttesei mutatkoztak be. Este a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vendégjátékában az Énekes madár című művet tekinthette meg a közönség. A továbbiakban a Bátorkereszti Ifjúsági Színpad diákjai előadják a Hair című világhíres musicalt, június harmincadikán a Sepsiszentgyörgyi Román Színház Milos Nicolic Kézben a kalapács című művével lép fel, július 5-én a dzsessz-napok keretében a Botos József Trió és a Gadó Gábor Trió ad koncertet. Augusztus 9-én kezdődik a határon túli és inneni amatőrszínjátszók találkozója bukaresti, kolozsvári, nagymegyeri és újvidéki színkörök részvételével. A Zsámbéki Szombatok augusztus 20-án zárul Tasnádi István: Hazám, hazám, avagy a politika halála című produkcióval.
Immár hatodik alkalommal rendez nyári színházi estéket Tatán a tatabányai Jászai Mari Színház. Az eseménysorozat - a város gazdag színháztörténeti hagyományaira építve - 1997-ben indult; a tatai önkormányzattal tavaly kötött megállapodás alapján immár Tatai Nyári Színházi Fesztivál néven rendezik meg.
Virrasztást tartanak a II. Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) június 7-én az Aranyhegyen. A szervezők e békés összejövetellel - dallal, tánccal, verssel - kívánnak részt venni a társadalmi megbékéléshez vezető folyamatban.
A Kárpát-medence tucatnyi társulata tart előadást Kisvárdán a határon túli magyar színházak 14. fesztiválján június 20-tól 29-ig. A programismertető szerint a tíz nap alatt harminc előadásnak tapsolhat a közönség a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban.
Várhatóan ősszel mutatják be a koppenhágai Bellevue színházban Robert Wilson és Tom Waits újabb közös művét: az amerikai színházi rendező és a "zenészistenség" a 2000-ben a szintén koppenhágai Betty Nansen színházban bemutatott Woyzeck-verzió után ezúttal Arne Jacobsen (1902-1971) dán építészről írt színdarabot. A főhősként választott Jacobsen egyébként a huszadik századi modern építészet egyik legnevesebb dán képviselője: munkáiban tradicionalizmus és funkcionalizmus ötvöződött, nagy hangsúlyt helyezett a belsőépítészeti részletekre, még bútorokat is tervezett.
A napokban döntöttek arról, mennyit kap az első évben az (újra)induló Nemzeti. Mellbevágó összegről adhatunk hírt, hiszen a Nemzeti Színház Részvénytársaság 2,3 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodhat 2002-ben. Ennél nagyobb támogatást csak az Operaház kap.