 2002. július 30. Kállai Ferenc életének nagy pillanata lehetett az 1977-es teheráni filmfesztivál díjkiosztó gálája, amikor nagynevű vetélytársakat megelőzve Anthony Quinn zsűri elnök kezéből átvette a legjobb férfi alakításért járó elismerést. Szász Péter 1976-os alkotásának főszerepéért kapta a kitüntető címet. A Szépek és bolondok története meghatotta a fesztivál nemzetközi közönségét is. Ivicznek hívják a kövérkés, kopaszodó, középkorú péket, aki vasárnaponként sokadik osztályú vidéki focimeccseken fújja a sípot. Rajta kívül talán senki sem veszi komolyan ezeket a meccseket, partjelzőtársai biztosan nem. Minek is vennék? Hiszen a másnapi Népsport legföljebb a bíró nevét említi meg. (Vezette: Ivicz, jól.) S folytatódik tovább a hétköznapi robot. Ez egyszer azonban másként történik minden. A vidéki társaságban feltárul a pék-futballbíró múltja. Tulajdonképp mindig kihagyta élete nagy lehetőségeit, mégsem gondolja, hogy boldogtalan lenne. Elfogadja a sorsát, s szelíd lélekkel veszi tudomásul, hogy neki ez adatott. Kállai valóban nagyot játszik, filmszínészi pályafutásának egyik magaslata ez a szerep. A Duna Tv a "Foci a moziban" sorozat keretében, augusztus 13-án este vetíti a filmet. - Kelecsényi - 2002. július 29. A második világháború előtti magyar filmgyártás, mint ördög a tömjénfüsttől, úgy félt az erotikus témáktól. Természetesen majdnem mindegyik mozidarabnak a szerelem volt a fő témája, ám hogy a embereknek nemcsak lelkük, testük is van, ez valahogy nem fért bele a futószalagon készülő szerelmi vígjátékok és drámák sokaságába. Ezért lehetett olyan kirobbanó siker és egyúttal botrány a Halálos tavasz premierje. Nem sokkal a hatalmas népszerűségű Halálos tavasz után, 1940-ben mutatták be a mozik György István rendező filmjét, a Beáta és az ördögöt. Török Rezső ötletéből maga a rendező írta a forgatókönyvet. Főszerepeit Szörényi Éva és Páger Antal játszották. További érdekesség, hogy egy kisebb szerepben látható a fiatal Gábor Miklós, aki mindössze huszonegy éves ekkor. Szörényi Éva, aki a Halálos tavaszban Karády Katalin ellentétét, a tisztességes fiatalasszony szerepét alakította, itt kettős szerepet játszik. A történet a szerelmi erkölcs körül forog. Mintha az alkotók válaszolni akartak volna a Zilahy-regény tragikus kérdésfeltevésére, a hűség és a vágy összeütközéséből kialakuló dráma végső konklúzióival. Csakhogy ebben a filmben a jó erkölcs a gyoztes, úgyszintén a szereplok boldogtalansága árán... Az érdekes és kivételes mozimesketét (időben szólunk?!) augusztus 18-án, a vasárnapi ebédhez igazítva tűzi műsorára az értékeket még szem előtt tartó Duna Televízió. - Kelecsényi - 2002. július 26. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a salgói vár alatt egy apró település, ahol a házak kék színű tetőikkel az eget is megfestették, ahol a hegy gyomra tartotta el az ott élőket, ahol este a bálba készülődő Zenthe család legkisebb, kései gyermeke, Zenthe Ferenc megszületett. E gazdag élet állomáshelyeiről nemrégiben Fehér György rendező készített izgalmas riport-összeállítást.
A máról szintén leplezetlen őszinteséggel vall a kiváló színész. A napjainkban dolgozó művészek kétségeiről, gyötrelmeiről ugyancsak sok szó esik a filmben, amelyet nagy sikerrel éppen a napokban vetített elso ízben a Duna Televízió. A nagy siker és a szomorú aktualitás miatt azonban újbóli ismétléseket helyez kilátásba... "Jó volt nézni a kamera mellett Zenthét, mivel olyan valami sugárzik belőle, amit alighanem még az égszínkékre festett gyermekkorból hozott magával" - összegzett Keserű Judit, a film, egyben a Duna Tv portrésorozatának (Tálentum) szerkesztője. - Sz. Z. A. - 2002. július 03.
DVD-ajánló
A francia renező egy helyi külvárosról, egy rosszul megépített társadalomról forgatta megrázó filmjét. Már a főcím alatt külvárosi zavargás felvételeit látjuk: fékevesztett tüntetők és brutális rendőrök csapnak össze valahol egy francia lakótelepen. A földgolyó felé égő benzines palack zuhan, robbanása mindent lángba borit. Közben egy hang viccet mesél: "egy ember leesik a tizedikről, zuhanás közben minden egyes emeletnél elégedetten jegyzi meg: eddig még rendben volnánk" A marha - kommentálja viccét egy nagydarab fekete bokszoló - nem tudja, hogy nem a zuhanás számít, hanem a földet érés. A francia külvárosok bevándorló gettóiban zömmel algériai, tunéziai arabok élnek. Nincs munka, nincs pénz, nincs kultúra, lassan nincs már nyelv sem. Nem marad más, csak a gyűlölet. - Steve - 2002. július 01.
DVD-ajánló
- Steve - 2002. június 28.
DVD-ajánló
- Steve - 2002. június 03. Az 55. Cannes-i Filmfesztivál a rövidfilmek kategóriájában a Martin Scorsese vezette zsűri Mészáros Péter Eső után című hatperces alkotásának ítélte oda a legjobbnak járó Aranypálmát. Scorsese értékelésében kiemelte, hogy a film forgatókönyve és a dialógusok is a rendező keze munkáját dicsérik. A legrangosabb nemzetközi filmmustrán idén két magyar film is szerepelt: Mészáros Péter filmje, valamint Forgács Péter Bibó Breviárium című munkája, melynek vetítését elismerő kritikák követték, és melynek elkészültét a Duna Televízió is támogatta. Cannes-ban legutóbb 1996-ban avattak magyar győztest a rövidfilmek versenyében. Akkor Iványi Marcell Szél című alkotása nyerte el az Aranypálmát. - Sz. Z. A. - 2002. május 20. A világpremierrel egy időben Magyarországon is bemutatták a Staw Wars-sorozat legújabb darabját, A klónok támadását. A film bombasikert sejtet: a honi forgalmazó 37 kópiával indította hódító útjára a mozit. Egy messzi-messzi galaxison kezdődött minden. George Lucas az ifjú kaliforniai filmes, 1972-ben Modestóban vetette papírra első ízben grandiózus tervét, amely túllépett a földi dimenziókon, és a világűrt vette célba. Agyszüleményére két évvel később figyelt fel a 20th Century Fox stúdió. A forgatókönyv 1976 januárjában készült el. Még ugyanebben az esztendőben, március 22-én a tunéziai Tozeur oázisban elkezdődhetett a forgatás: beindult a Star Wars-széria.
 A csoda nem csak három napig tartott. Jóllehet az előjelek nem voltak túl kedvezőek, hiszen az egyik főhős, a Luke Skywalkert alakító Mark Hamill súlyos autóbalesetet szenvedett az utómunkálatok idején. Később a tesztvetítések egyikén a két amerikai filmguru, Martin Scorsese és Brian De Palma nevezte katasztrofálisnak a mozit. A Csillagok háborújának premierje (1977. május 25.) azonban soha nem látott sikert hozott. A Star Wars három hónap alatt 100 millió dolláros bevételt termelt. Egy évvel később hét Oscart kapott. Hogy mi a siker titka? George Lucas már a hetvenes évek elején megérezte: a nézők meséket szeretnének látni a filmvásznon, ráadásul ezeket a mesés történeteket korszerű formában illik előadni. Ötleteit főleg olvasmányélményeiből és kedvenc képregényeiből merítette. A Csillagok háborúja első, 1980-ban a Kozmosz Fantasztikus Könyvek között megjelentetett magyar kiadásában Kuczka Péter így foglalta össze a jelenséget: "Lucas filmjének minden részlete hivatkozás, a hozzáértők pontosan tudják, hogy melyik motívummal hol találkoztak először. Eredetiségét valószínűleg abban a kedves közvetlenségben kell látnunk, amellyel a mesét, akár a falusi mesemondó előadja."
  A gigantikus filmtabló erénye, hogy óvatosan bár, de politizál: elutasítja a diktatórikus rendszereket, és kiáll a demokrácia mellett. A történet írott verziója például így kezdődik: " Másik idő, másik galaktika. A mesebeli Régi Köztársaság hatalmasabb volt, mint az idő, mint a távolság. Valaha, a Szenátus bölcs uralma és a Jedi-lovagok oltalma alatt a Köztársaság virágzott és gyarapodott. De amint máskor is gyakran megesik, ha a gazdaság és a hatalom túllép egy bizonyos küszöböt, s dicsőségesből félelmetesbe csap át, most is megjelentek a színen a sötét erők, amelyeknek a gonoszsága csak a mohóságukkal vetekszik."
 Han Solo és társai milliók kedvencévé váltak az elmúlt közel negyed században. Makk Károly filmrendező is megerősíti: a Csillagok háborúja gyermekek és felnőttek számára egyaránt élvezhető, érzékeny piackutatás után szervírozott, stílusteremtő alkotás. "Lucas filmjét sokan próbálták már utánozni, de csak szánalmas kísérleteket láthattunk. A filmsorozat jelentős lépésnek számít a filmtörténelemben: a Harry Potter és A gyűrűk ura világsikerét is a Star Wars ágyazta be" - értékel a lIliomfi rendezője. Réz András filmesztéta szerint mást jelentett a Star Wars negyed százada és mást jelent ma. "Anno a Csillagok háborúja azt sugallta, hogy a kor embere magában kell keresse az erőt. Ezzel szemben ma a valóság és a virtualitás határán éldegélünk. A hétköznapiság felzabálta a világot. Odavesztek mítoszaink, (vágy)álmaink. A csodák mindennaposakká váltak. A Baljós árnyakkal új irányt vett a történet. Lucas mint dörzsölt marketinges látott ismét munkához. Csak remélni tudom, hogy a rendező visszatalált a helyes ösvényre, és visszatért ahhoz a szellemiséghez, amelyet eredetileg képviselt a Csillagok háborúja! - Szabó Zoltán Attila - 2002. május 13. Befejeződött a Mediawave. A Fényírók fesztiválján Grant Thoburn filmje (Mama, Look!) nyerte a fődíjat. A "nemzeti" kategóriában a romániai Lakatos Róbert Csendország című munkája vitte el a prímet, míg a legjobb animációért Kispál Évát és Lévai Dórát díjazták. A zsűri a legviccesebbnek a Stefanovics-Végh-Kálmánchelyi trió "Legkisebb film a legnagyobb magyarról, avagy ha nincs kéz, nincs csoki" elnevezésű crazy-moziját látta. A Juhász-Schilling-Szalay triót a Csúnya betegség című oktatófilmért jutalmazták. A legjobb egyéni mozistának Szalkai Zoltánt (Gyalog a Gulágon) választották. A nemzetközi program csaknem háromszor ennyi díjazottja közül kiemelendő az orosz Szergej Loznyica különdíjas dokumentumfilmje (A település), az amerikai John Haptas és Kristine Samuelson Aranykor-különdíjas műve (Riding the Tiger), valamint a kanadai Mike Hoolbloom "Threads" című kísérleti filmje. - Merliner News - 2002. május 06. DVD-ajánló Bronxi mese
A szajré /The Score/
- Steve - 2002. április 29. DVD-ajánló
Jiri Menzel 1966-os, Oscar-díjjal jutalmazott filmje Bohumil Hrabal (erdeti címén: Ostre sledované vlaky) írásából született. Az író és a rendező együttműködésének gyümölcse volt a Pacsirták cérnaszálon (1969), a Sörgyári capriccio (1980), a Hóvirágünnep (1983) is. J. M. legsikeresebb munkái ezek. Meghökkentő ötletek, furcsa jellemek sora, groteszk látásmód jellemzi mindegyiket. Milos történetében a férfivá érés fájdalommal teli, olykor tragikomikus folyamata és a háborús hőstett egyforma fontosságú. Ezzel a hősiesség fogalma teljesen új, mélyen emberi megvilágításba kerül.
- Steve - 2002. április 24. DVD-ajánló
- Steve - 2002. április 22. DVD-ajánló
David Lynch az amerikai filmtörténet meghatározó, különc figurája, aki külön univerzumot alkotott a pályája csúcsának számító Kék bársonnyal, meghódította a nagyközönség kegyeit a Veszett a világgal és képes volt megújítani a tévésorozat műfaját a Twin Peaks-sorozattal. A Dűne című sci-fijének hazai DVD megjelenése után nem sokkal újabb gyöngyszem kerülhet a Lynch-rajongók polcára: az Útvesztőben (Lost Highway)! Két történetet látunk ugyanazzal a nővel (Patricia Arquette), aki hol szőke, hol barna parókában csábít és hajszol a bűn felé. Az emberi sorsokat valami misztikus, mágikus erő kapcsolja össze. Lynch filmjében az erő és a szex egy tőről fakad, és ebben a helyzetfüggő, erőszakos, erotikus hatalom és szerepjátékban férfi és nő egyként kiveszi részét. Ki-ki a maga módján. - Steve - 2002. április 10. Idén sem marad el a Mediawave fesztivál. A fényírók hagyományos seregszemléjére április 25. és május 5. között kerül sor. A központi rendezvényhelyszín ezúttal is Győr városa, bár az egyre terjeszkedő művészeti banzáj szépen terjeszkedik/terpeszkedik, hiszen Kapuvár, Komárom, Rábapatona, Vének, továbbá a szlovákiai Dunaszerdahely és Komarno, valamint a romániai Kolozsvár is otthont ad majd néhány kapcsolódó rendezvénynek.
A filmvetítések mellett számos egyéb program: kiállítás, koncert, színpadi bemutató közül válogathat a fesztivál közönsége. Mongol táncosok műsorát láthatja a közönség április 27-én a győri zsinagógában, a "Művészetek szentélyében", de ugyanitt még aznap este a 83 éves amerikai blues legenda, Big Lucky Carter is vendégszerepel. Egy nappal később pedig újabb kuriózumként első ízben lép magyar pódiumra az amerikai Pharoah Sanders Quartet. A fesztivál díjátadó ünnepségét május 4-én tartják Győrött. - Merliner News - 2002. április 03. Mozivarázs Tony Richardson hatalmas sikerű filmje a maga korában példátlanul népszerű volt a magyar mozikban is. Megérdemelten. Klasszikus irodalmi műveknek ritkán születik hasonló értékű filmváltozatuk.
Angol reneszánsz nemigen volt - ez a szabálytalanul mesélő film Richardsonnak hála, a Tom Jones-szal utólag megteremtette. Az angol filmművészet legemlékezetesebb színes filmje, szabad színekben pompázó vidám játék, melyet a Duna tévé április 28-án este újra láthatóvá tesz. A főhős, Tom Jones fékezhetetlen, törvénytelen és törvényt kijátszó, élni vágyó figura. Arisztokraták és katonák neki nem árthatnak. Néha még segítik is. Hősünk szerelmének atyja, vidéki földbirtokos, mint Nemeskürty István jellemezte annakidején: "borgőzös agyú kelekótya Falstaff"; egy szerencsétlen erdei útonállóról meg kiderül, hogy hősünk apja. Tom Jones már a kötélen lóg, de ez az elpusztíthatatlan vagabund, a néző (és a filmbeli lányok) örömére megmenekül. Itt semmin sem lehet csodálkozni, frissen, eredeti szemmel ábrázol egy kosztümös rokokó-világot, a hamis finomságokat kinevetteti, az életörömöt dicsőíti. Pompás látvány. A főszerepet játszó Albert Finney-ről is ejtsünk szót: meghatározó figurája volt a hatvanas évek angol filmjének és színházának: a magyar néző legutóbb az Erin Brockovich-ben láthatta. Idézzük végül a film narrátorát: "Boldognak egyedül az mondhatja magát, / aki gondtalanul habzsolja föl a mát. / Ki bátran vallja itt, ez ingó földtekén: / Mindegy, holnap mi lesz, hiszen ma élek én." - Bikácsy - 2002. március 27. Csapó 2002.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a rendszerváltás nem hozott új korszakot a magyar filmben. A kilencvenes években és a századfordulón - leszámítva az avantgárdot - jobbára a hetvenes-nyolcvanas évekig visszavezethető stílus, filmnyelv volt az uralkodó trend. Kovács András Bálint filmesztéta szerint a szerzői filmek hanyatlásának és az akadémizmus visszatértének lehettünk tanúi. " A tárgyalt időszak magyar filmjeit káosztól káoszig lehet értelmezni; folyton abszurdba hajlanak. Potemkin-társadalmat mutatnak" - hangsúlyozta Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője. Kiemelte, hogy Tarr Béla Sátántangója vagy a Werckmeister harmóniák már a pusztulás, a leépülés folytonosságát jelenítik meg, időtlenné téve a kelet-európai apokalipszist. Schubert szerint a jelenkori magyar moziból hiányzik az érzékiségbe átszellemült kedély, az a hangulat, amely azért Pacskovszky Esti Kornéljában és Gothár Péter Hagyjállógva Vászkájában föl-fölcsillant. Ámde főként a cseh és francia filmekben van erőteljesen jelen. "A magyar film tíz éve siratja a múltat!" - mondta ki Vaskó Péter, filmkritikus. Elárulta, hogy személy szerint nagyon hiányolja a népszerű műfajokat, így a minőségi horrort, a maffiafilmeket vagy a történelmi kalandfilmeket a hazai mozi sápatag palettájáról. Grunwalsky Ferenc operatőr-rendező szintén a hiányokat vette számba. Ő azonban a történelmi fordulókat, korszakokat bemutató irodalmi feldolgozásokat kevesli és legfőképpen a mai lektűrt hiányolja, mely szerinte mindenütt máshol a nemzeti filmgyártás alapkelléke. A Magyar Filmművészeti Szövetség képviselőjeként Grunwalsky szóba hozta a finanszírozási kérdéseket is. Azt ajánlotta a kultusztárca fontolja meg ötletüket, miszerint a jövőben a forrásokat a GDP-hez kötötten határozzák meg. Ezt azt jelenthetné, hogy az éves hazai össztermék hat ezrelékét fordíthatnák filmkészítésre. Keserűen tette hozzá, hogy jelenleg pénz hiányában egyetlen film sem forog, miközben 2,5 milliárd forintos összköltségvetéssel 85 forgatókönyv vár megvalósításra. - Szabó - 2002. március 13.
DVD-ajánló
- Steve - 2002. március 11.
- Merliner News - 2002. március 08.
DVD-ajánló Az amerikai filmipar ünnepelt, bár már korosodó dívájának sorra jelennek meg DVD-korongra préselt egykori mozisikerei. Ezúttal három friss, magyarhonban is hozzáférhető anyagról adhatunk hírt. Funny Girl
Funny Lady
Hullámok hercege
- Steve - 2002. március 04.
DVD-ajánló
- Steve - 2002. február 27. Debrecen ad otthont annak a tudományos konferenciának, amely a magyar film rendszerváltozás utáni helyzetét kísérli meg felvázolni. Március elseje és harmadika között - a Magyar Mozgókép Közalapítvány és az Inforg Stúdió szervezésében - a helyi egyetem aulájában kerülnek sorra az izgalmasnak ígérkező viták és nem kevésbé különleges kísérőprogramok. Az első és második napon a nyolcvanas és kilencvenes évek történeti áttekintésére, az ezen időszakban létrejött új irányzatokról, valamint a filmes intézményrendszer átalakulásáról is szót ejtenek a meghívott előadók. Harmadikán Erős Gábor szociológus vállalkozik egy különleges számvetésre: előadásának témája: "A kilencvenes évek magyar filmjének társadalomképe". A konferenciát kísérő rendezvények listájától, melyeket a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft. szervez, érdemes kiemelni a filmplakát kiállítást. A Debreceni Egyetem főépületének díszudvarán kiállításra kerül az 1989. és 2002. között bemutatásra került összes magyar mozifilm beszerezhető plakátja. Az Apolló mozi kistermében pedig 21 rendszerváltozás utáni magyar filmet láthat a nagyérdemű. - Merliner News - 2002. február 22.
Ezüst Medvét kapott a német Andreas Dresen Halbe Treppe című alkotása. A legjobb rendezés plecsnijét Otar Joszeliani nyerte (Lundi matin). A legjobb alakítások Ezüst Medvéjét Halle Berry és Jacques Gamblin "söpörhette be". A legjobb európai film Kék Angyal-díját a dán Annette K. Olesen műve, a "Sma ulykker" kapta, a Berlinalét alapító Alfred Bauer emlékét őrző díjat pedig a német Christopher Rothnak ítélték Baader című filmjéért. A legjobb első film díját az angol Ivan Sen: Beneath Clouds című mozija kapta meg, míg a rövidfilmek Arany Medvéjét az angol Martin Jones műve (At Dawning) érdemelte ki. Életműdíjban részesült Robert Altman amerikai rendező és Claudia Cardinale olasz filmdíva. - Merliner News - 2002. február 20.
DVD-ajánló
- Steve - 2002. február 18.
DVD-ajánló Stephen King, a pszicho-horror nagymesterének híres regényét, a Holtsávot David Cronenberg vitte filmre. A kritikusok és a közönség egyöntetű véleménye szerint Kubrick Ragyogása mellett a legjobb King-adaptáció született meg. Johnny Smith (Christopher Walken) öt évig feküdt kómában, miután csodával határos módon túlélt egy szörnyű autóbalesetet. Mikor magához tér, rádöbben, hogy a sors különös képességgel ruházta fel. Amint megérint valakit, látnoki megérzései támadnak, amelyek mindig helyesnek bizonyulnak. Johnny így emberéleteket tud megmenteni. Hamarosan azonban veszedelmes információ birtokába kerül. Egy törtető vidéki politikus (Martin Sheen), aki maga a gonosz megtestesítője, az USA elnöki székére pályázik. Mindezt azonban csak Johnny tudja és felmerül benne a kérdés, ha látja a jövőt, vajon képes-e azt megváltoztatni? Extrák: a film előzetese, az alkotók és a szereplők bemutatása, produkciós információk, DD 5.1-es magyar szinkron. - Steve - 2002. február 13.
DVD-ajánló
1988-as filmjének hősei Elliot és Beverly Mantle (Jeremy Irons kettős alakításában) - két jóképű, tehetséges és sikeres nőgyógyász, akik kinézetre egymás kiköpött hasonmásai és gondolkodásuk sem tér el sokban egymástól. Ikrek. Életük során mindent megosztottak maguk között - játékot, tudást, műszereket, betegeket és a nőket, akiket persze együtt csábítanak el. A világhírű orvos-testvérpár örökre elválaszthatatlannak tűnik, ám egy napon besétál életükbe a gyönyörű Claire (Genevieve Bujold), akit mindketten elcsábítanak. Egyikük, az érzékenyebb, finom lelkű Beverly azonban halálosan bele is szeret. Amikor elhatározza, hogy a lány kedvéért elszakítja a testvérével összekötő láthatatlan, de mindennél erősebb láncot, nem számol a katasztrofális következményekkel... - Steve - 2002. február 08.
Mozivarázs
Bár az ötvenes évek magyarországi büntetőtáborai csak az ifjabb nemzedékek számára tűnhetnek történelminek, és a kalandosság is csak annyi ebben a filmben, hogy szereplőik gondolatai, mint minden igazságtalanul fogva tartotté általában, a szabadulás, a szökés körül forognak. Gyarmathy Lívia valódi tények nyomán dolgozott. Férje és alkotótársa, Böszörményi Géza az ötvenes évek elején Magyarország legkeményebb politikai büntető intézménye, a recski tábor foglya volt. Böszörményi erről korábban készített már egy dokumentumfilmet. A tárgyilagos oknyomozás után a rendező-forgatókönyvíró alkotópáros ezúttal az akciódús, feszültségteli játékfilm eszközeivel hívta fel ismét a figyelmet a kommunista diktatúra időszakának egyik legszörnyűbb emlékére. A Szökés részletezi az efféle táborok belső életét, amely kicsiben mindig modellezi a külvilágot. A történet középpontjában a szökés tervezése és kivitelezése áll. Heten indulnak útnak, de végül csak egyiküknek sikerül túljutnia a magyar-osztrák határon, hogy odakinn nyilvánosságra hozhassa a recski foglyok névsorát, amelyet bemagolt. Az élet írta a forgatókönyvet: ugyanis a Recsken raboskodó és onnan megszökő Faludy Györggyel történt meg ugyanez. A filmet hamarosan (február 25-én este) a Duna Tv tűzi műsorára. - Kelecsényi - 2002. február 07.
33. Magyar Filmszemle
- Merliner News - 2002. február 06. A játékfilmek közül Fekete Ibolya Chico, a dokumentumfilmek közül pedig Almási Tamás Sejtjeink című filmje kapta a fődíjat a 33. Magyar Filmszemlén. A kísérleti-kisjátékfilmek mezőnyében a zsűri Pölcz Boglárka és Pölcz Róbert Szafari című művét jutalmazta kategória-díjjal. A grémium az idei rendezői díjat Kamondi Zoltánnak ítélte oda Kísértések című alkotásáért. Az operatőri díjat megosztva kapta ifj. Sereg László Az utolsó blues és Medvigy Gábor a Kísértések képkreátora. Külön rendezői látványdíjat is kiosztottak Gulyás Gyulának (Fény hull arcodra…), míg a legjobb forgatókönyvért járó elismerésben hárman részesültek: Pozsgai Zsolt, Dörner József és Zsigmond Dezső, azaz a Hetedíziglen-triász. A produceri díjat Durst György kapta. A zsűri különdíját megosztva adták át Tolnai Szabolcsnak Arccal a földnek című művéért, továbbá Mundruczó Kornélnak a Szép napok című alkotásáért. Elsőfilmes díjban Pálfi György (Hukkle) részesült. A legjobb elsőfilmes forgatókönyvíróknak Miklauzic Bencét és Maruszki Balázst (Ébrenjárók) választották.    A legjobb női alakítás díját Nagy Mari (Hetedíziglen) kapta, a legjobb férfialakítás díja pedig Gazsó Györgynél (Ébrenjárók, Kísértések) "landolt". A legjobb női karakteralakításért Tóth Orsolyát díjazták a Szép napokban nyújtott játékáért, a legjobb férfi karakteralakítás pedig Rajhona Ádámé a Hetedíziglen és az Aranyváros című filmekben. A vágásért járó Aranyolló díjat Kornis Anna (Chico) vehette át. A Mikrofon díj Sipos Istváné (Hamvadó cigarettavég) lett. A kísérleti-kisjátékfilmes kategóriában a rendezői díjat Forgács Péter kapta a Bibó-breviáriumért. A produceri díjat pedig Muhi András a Citromfej és a Legkisebb film a legnagyobb magyarról című alkotásért. A dokumentumfilmes fődíjat Kogut Szandrának, a Magyar útlevél szerzőjének ítélte oda a zsűri. A rendezői-operatőri díjat Füredi Zoltán kapta az Északföld című alkotásáért. Az ismeretterjesztő kategória díját Tóth Zsolt Marcell nyerte el a Fortyogó Föld című filmjéért. A zsűri Kármán Irént, a Rozi című film szerzőjét különdíjban részesítette. - Merliner News - 2002. február 04.
A gyakran a semmi ágán himbálózó magyar filmgyártás helyzetét ismerőknek aligha kell bizonygatni, hogy a Duna Műhely, amely 1995-ben a Duna Tv műhelyeként azzal a céllal jött létre, hogy az ifjú filmesek (ejtsd: utánpótlás) elképzeléseinek megvalósítására lehetőséget kínáljon, elsőrangúan tölti be feladatát (misszióját?!). A mostani szemlére is néhány kivételes alkotással és több - mondjuk így - kísérleti, útkeresgélő filmmel érkeztek Dursték. Néhány az ajánlandó mozimesketék/doksik közül: Aranyváros (Cs. Nagy Sándor rendezésében), Arccal a földnek (Tolnai Szabolcs), Csendország (Lakatos Róbert), Cigány Hold ((Malgot István). - Merliner News - 2002. január 31. Várhatóan március végén adják át a volt Uránia mozi felújított épületét. Az 1999-ben bezárt Uránia mozi felújítását tavaly júniusban kezdték el egymilliárd forintos költségvetéssel. A tervek szerint a filmszínházban elsősorban magyar filmeket és európai művészfilmeket fognak vetíteni tematikus jelleggel, illetve tervezik a filmszemlék alkotásainak folyamatos bemutatását is. Az épület műszaki átadását és próbaüzemét valószínűleg 2002. március 10. és 20. között tartják. A hírek szerint a felújított, hatszáz férőhelyes intézményben lesz a premierje Bereményi Géza: A Hídember című mozi-tablójának és Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című filmjének. - Merliner News - 2002. január 30.
A hagyományos díjak mellett ezúttal a producerek is elismerésben részesülhetnek, a budapesti eseménysorozat után pedig az ország más nagyvárosaiban is levetítik a legjobb alkotásokat. A játékfilmes zsűri elnöke Koltai Lajos operatőr, tagjai: Fehér György, Gyarmathy Lívia, Mezey Katalin és Kövesdi Gábor. A nem fikciós - dokumentum - filmes zsűri elnöke Korniss Péter fotóművész, tagjai: Andor Tamás, Ferenczi Gábor. Mint arról már hírt adtunk, a filmszemle programját a Corvin Filmpalotában csak a szakma képviselői követhetik nyomon, a nagyközönség a versenybe került alkotásokat a Puskin Moziban láthatja. A versenyből kimaradt kísérleti és kisjátékfilmeket, dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket pedig a Kultiplexben (ex-Blue Box) moziban vetítik. A 33. Magyar Filmszemle nyitó ünnepségén Szabó István Oscar-díjas filmrendező köszöntője és az életműdíjak átadása után Jankovics Marcell: Ének a csodaszarvasról című animációs filmjével kezdődik el a szemle. Az első napon nyitják meg az Isten veletek, barátaim! című kiállítást a Corvinban, amellyel a közelmúltban elhunyt filmesekre emlékeznek. A hagyományos díjak mellett az idén néhány új elismerést is kiosztanak. Ilyen lesz például a producerek elismerése, illetve a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Filmlaboratórium "Rendezői Látványdíja". - Merliner News - 2002. január 28. Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán emlékén nem tud kifogni az idő. Hiába véges az emberi lét és az emlékezet, e két jeles színművészt napjainkban is számon tartja a közönség. Olyannyira, hogy - e kivételes "csillagállást" felismerve - a Duna tévé a napokban megjelentett egy új, ízléses borítóba bújtatott videokazettát is. A szalagon Szigethy Gábor filmjei (Sírás után: Latinovits, Könny és mosoly: Ruttkai) láthatóak. Az említett filmetűdök azonban sokban különböznek a témában megszokott portré-moziktól, hiszen nem a megszokott módon, az ezerszer "újracsócsált" szappanopera-panelek alapján mutatják be a nagy kettőst.   A Ruttkairól szóló "igazmese" az életről, a színházról, a szegénységről, a lelki gazdagságról és az álmokról regél. Színházi pillanatokat, filmrészleteket villant fel és megmutatja azokat az aprónak tűnő, kulisszák mögötti kacatokat, melyeket a jeles művésznő oly szívesen viselt, esetleg haláláig féltve őrzött. A Latinovitsról szóló fél órás etűd komorabb alkotás, melyből egyebek mellett kiderül, hogy L.Z. folyton az igazi színházat kutatta, de azt mégsem a valóságos pódiumon találta meg, hanem a ligeti állatkertben: "Fura Maugli vagyok - állapítja meg epésen az emlékét őrző filmszalagon -, majdnem az állatkertben, mégis kicsit idébb születtem, éppen Krúdy Gyula bácsi sörkerti asztala fölött; felejthetetlen emlékű nagyapám, Gundel Károly vendéglőjében..." - Sz. Z. A. - 2002. január 23. "Moziba járni érdemes!" - énekelte/hirdette az "igét" valamikor a nyolcvanas évek közepén a KFT együttes. Akkortájt azonban még gyerekcipőben járt a filmes promóció, mi több, a mozinak cégérre sem volt igazán szüksége. Csak kevés kiválasztott ismerhette a világháló titkát, a többségnek pedig a matiné maradt. Csicsás multiplex-paloták helyett menőnek hitt premiermozikban (Vörös Csillag, Olimpia, Bartók, stb.) vagy aprócska vetítőtermekben volt elérhető/látható a Hurrá, nyaralunk!, a Szergij atya, netán a vasfüggönyön túlról "átcibált" megasikerek: a Birodalom visszavág, a Keresztapa, no és persze a Becéző szavak. A heti premierekről a Film, Színház, Muzsika és a Pesti Műsor tudósított. Az utcák hirdetőoszlopait azért érdemes volt figyelni: a jókora gurigákon ugyanis rendre ott díszelgett a heti hírmondó, azaz a "Hová menjünk moziba?" plakát. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, de még a Sebes-Körösön is. Ráadásul míg egykor tutajon, ma kultúrákon és földrészeken átívelő információs szuper-sztrádákon "közlekedhetünk". A mozi inkább ipar, mint elitművészet: a film pedig áru, diszkont-portéka. És persze a világháló fontos alkotórésze. Megsaccolhatatlan, hogy egyáltalán hányféle portálon láthatóak filmes tartalmú információk, letöltésre váró, mozgóképes ínyencségek. Alábbi összeállításunkban nem is teszünk kísérletet ezek felderítésére. Csupán a hazai honlapokba "lapoztunk" bele. Természetesen a teljesség igény nélkül. Ja, és önkényesen! Ez a mindenféle látványelemet és flashes csodákat nélkülöző honlap valóban a lényegre koncentrál. Az adatbázis a Magyarországon moziban és tévében bemutatott valamint videón (VHS és DVD) megjelent filmeket tartalmazza, szám szerint 29 994-et. Ezek 86 882 címváltozatban (eredeti cím, magyar cím, alcím, nemzetközi cím stb.) azonosíthatóak be. Közel negyvenezer alkotót vesz számba a honlap. A filmekhez nemcsak tartalmi ismertetőt mellékelnek, de a nyilvántartás a különböző sajtómegjelenésekre, a kritikákra is (fel)ügyel. No és közel tizenhatezer kazettaborítót vagy moziplakátot rejt a gazdag - pécsi illetőségű - adatbázis. Magyarország egyik legnagyobb kiadói/forgalmazói filmkönyvtárát találhatjuk itt. Több, mint ezer magyar filmről olvasható valamiféle iromány, látható álló- és mozgóképi anyag. De hanganyagokból ugyancsak szép a felhozatal, ráadásul a megújult Mokép nem csak ígérgeti a honlap frissítését, de immár tesz is azért, hogy a filmbarát időben értesüljön a moziipar aktuális történéseiről. (Ez persze nem volt mindig így!) Jó hír, hogy a portál mentes a hivatali marketinghablatyoktól és a pofátlanul bevillanó reklámoktól. Ugyanakkor az on-line vásárlásra - diszkréten! - azért van mód. Szellemes ötlet, hogy a mokep.hu főoldaláról a "Régi idők moziját" is célba vehetjük: a múltban monopolhelyzetben lévő cég ugyanis közli az ötvenes-, a hatvanas-, a hetvenes- és a nyolcvanas évek magyar filmes toplistáját.
Ellentétben a fent nevezettel, a magyar.film.hu kiérdemli a jeles minősítést. Tartalom és forma tekintetében egyaránt kivételes és meghatározó fóruma ez filmgyártásunknak. Rákattintani kötelező!
Bár szerkesztési szempontból ez a honlap is hagy némi kívánni valót maga után, az InterCom on-line lapjával szemben nem fecseg, inkább informál. Lényegre törően és világosan teszi mindezt. A pongyolaságokat pedig igyekszik mellőzni. Példásan gyors. További linkek: www.filmintezet.hu - Szabó Zoltán Attila - 2002. január 18.
A februári seregszemlén versenyen kívül kerül bemutatásra a (szuper)produkció, amely a Wilhelm Furtwängler ügyében a háború után folytatott vizsgálat részleteibe avat be. A Schindler listájához hasonló igazmese egy világhírű karmesterről szól, aki miközben kiszolgálta a náci propagandát, a rendszer üldözöttjeit segítette. Szintén versenyen kívül várható még Robert Altman Gosford Parkja és Wim Wenders dokumentumfilmje a BAP nevű német együttesről. - Merliner News - 2002. január 16.
A szemlén láthatja majd első ízben a közönség Fonyó Gergely: Na végre itt a nyár! című filmjét, Erdélyi Dániel diplomamunkáját (Előre!), és Dobray György "szívzűr-trilógiájának" legújabb darabját, a Szerelem utolsó vérig-et. A versenyprogramban már bemutatott produkciók is szerepelnek, például Bodó Viktor Citromfeje, Koltai Róbert Csocsója, vagy Bacsó Pétertől a Hamvadó cigarettavég. A nagyjátékfilmek közül kettő, Handan Ipekcitől a Nagy ember, kis szerelem és Baris Pirhasantól a Nyári vakáció versenyen kívül, az információs blokkban szerepel majd. - Merliner News - 2002. január 10.
A munkatársi kollektívából természetesen nem hiányozhattak a (háttér)zenészek sem. Bár esetünkben szó sincs iparosok által előállított "kis pályás", csakis a szapora mozgó képekkel együtt működőképes zenebonáról. Itt e téren is valóban minőségi munka folyt: a Genie-díjas zeneszerző Howard Shore (korábban a CopLand, az eXistenZ és a Dogma című filmekhez is ő kreált muzsikát) és Enya együttműködése pazar hangjegy-kavalkáddal ajándékozza meg a műértőt. Nagyzenekari aláfestés, monumentális szólamok, telt kórusok, máskor csöndesebb, finoman csengő-bongó, andalító hangzású blokkok váltják egymást. Vagy éppen forrnak eggyé. Enya két önálló szerzeménye külön passzust is megér. Főként, mert nevezett szirén a komolyzene és a popkultúra közti keskeny (hullám)sávon egyensúlyoz hosszú évek óta. Az általa képviselt stílus teljesen egyedi: tiszta, érzéki hangjához finom zongorakíséret párosul. Enya képes arra, amire csak nagyon kevesen: állandóságot sugall romlatlan, időtálló zenéjével. Képes "átöblíteni" hallójáratainkat; meditációs röppályára állítani, felvillanyozni. Ráadásul dalszövegei is mentesek a panelektől, a piacorientált olcsó műanyag humbugoktól. A témák általában egyszerűségükben hordozzák nagyszerűségüket, költői tartalmukat. Enya tehát kiválóan illik Tolkien varázsvilágába. (Gandalf is minden bizonnyal elégedetten csettint az ír csalogányt hallva!) De Howard Shore is ráérzett a témára. Misztikus, a múlt árnyékába vesző, Khazad Dum hídján is átívelő, picinyt a Carmina Burana-t megidéző (koppintó?) hangjegyorgiája feltétlenül kiérdemli a jeles minősítést. - Szabó Zoltán Attila - 2002. január 09.
A Manhattan az életmű egyik kulcsdarabja, egyúttal értelmiségi kultuszfilm. A sokat dolgozó és forgató rendező-színész ez idő tájt, a hetvenes évék végén, ért föl pályája csúcsára (filmkritikusok vitatkoznak róla, hogy utána meddig maradt ezen a magaslaton). Itt valóban minden együtt van, ötletek, színészi játék, fényképezés (a fekete-fehér vállalásának alkotói bátorsága), ami egy nagy műhöz szükséges. A probléma, amit Woody Allen elénk tár, viszont csak egy szűk réteget érint. A Manhattan épp azért nagy alkotás, mert azt a kérdést, hogy egy pályamódosító írócska alkotói válságba kerül, nem tud írni és a felesége is elhagyja - úgy tálalja elénk, mintha az a világ legsúlyosabb gondja volna. Persze, aki megéli, annak az is, súlyos, depresszióba futó probléma lehet. De hogy mi, nézők is annak érezzük, arról bizony ez a boszorkányosan tehetséges filmcsináló, azaz Woody Allen tehet. Filmjét vasárnap este a Duna Tv tűzi újból műsorára. Vétek kihagyni! - Kelecsényi -
|
Szomorú aktualitást ad ennek a szép filmnek, hogy a rendező éppen a napokban hunyt el. Az utolsó Fehér-moziban Zenthe, az örökifjú színész Salgóbányáról, a balatonlellei "Engem szeress" nyaralóról, az Akadémiáról és a vidéki színészlétről egyaránt mesél, a tőle megszokott közvetlenséggel, kedvességgel. De a néző olyan kulisszatitkokról is értesülhet, mint például hogy a "Tenkes kapitánya" miként mondott nemet a Vígszínház egykori direktor-gurujának, Várkonyi Zoltánnak és hogyan csatlakozott végül - immár ötven esztendeje! - a Madách Színház aranycsapatához. "Ide tartozónak érzem magam" - vallja ma is a hűséges művész.
"Szerintem az egyetlen mód, hogy emlékeztessük a nézőket arra: nem vígjátékot néznek, az, hogy fekete-fehér filmet csinálunk" - állítja a Gyűlölet című kultfilm magyar származású rendezője Mathieu Kassovitz.
Woody Allen kiváló, '92-es keltezésű reprízében a lengőjárású kamera előtt különféle házaspárok és magánzók tűnnek föl. Közülük szinte mindenki szerelmesnek érzi magát - hol ebbe, hol abba - de valójában senki sem érez igazi szerelmet a másik iránt. Az egyik kettős a végén újra egymásba "gabalyodik", míg a másik duó örökre különválik. Egyvalaki nem szenved csak ebben a fura társaságban: egy fiatal diáklány (Juliette Lewis), aki sorra csavarja el korosodó férfirajongói fejét. A film szereplői mind sűrű életet élnek, és ijesztően igazinak tűnnek. Kár, hogy a DVD-változat eredeti angol hangja is csak mono-ban élvezhető, a magyar szinkron helyett is be kell érnünk a felirattal, és az extrákkal sem kényeztetik el a nagy mókamester rajongóit.
Rachmaninov "misztikus", gyilkos" és "eljátszhatatlan" d-moll zongoraversenyének betanulása aláássa egy rendkívül tehetséges, ifjú zongorista (Noah Taylor) lelki egészségét és derékba töri pályáját. Legközelebb már egy pszichiátriai intézet középkorú lakójaként (Geoffrey Rush) látjuk viszont, akit orvosai örökre eltiltottak a zongorázástól. Ebből a mélységből küzdi azután vissza magát a normális életbe: vendéglátó-ipari zenész lesz, valamint egy érett asztrológusnő férje. Innen csak egy lépés választja el a koncertpódiumtól... Az Oscar-díjjal kitűntetett főszereplő mellett olyan kitűnő színészeket vonultat fel Scott Hicks rendező, mint Armin Mueller-Stahl és John Gielgud.
Egy kilencéves kisfiú szemtanúja lesz a maffiavezér véres leszámolásának, de a rendőröknek nem mond semmit. Hallgatása imponál a bronxi maffiózók főnőkének, aki ezért pártfogásába veszi. Sony (Chazz Palminteri) afféle "keresztapaként" sajátos nevelési módszerekkel igazítja el a fiút az élet titkai között. Lorenzo (Robert De Niro), a kisfiú buszsofőr apja elkeseredve látja, hogy a gyerek egyre inkább a bálványként tisztelt gengszter hatása alá kerül. Hosszú és veszélyes párviadal kezdődik, ahol a tét: a fiú élete.
Robert De Niro rendezőként is jegyzett, 118 perces, önéletrajzi ihletésű filmjében hitelesen mutatja be New York hajdani olasz negyedének színes, nyüzsgő és ellentmondásos világát.
A profi kasszafúró Nick Wells (Robert De Niro) úgy dönt, hogy ideje visszavonulni barátnőjével (Angela Bassett) és legális üzletével, egy montreali jazzklubbal foglalkozni, ámde barátja és üzlettársa, Max (Marlon Brando) mást forgat a fejében. Súlyos adósságai vannak egy gengszterfőnök felé, ezért megkéri Nicket egy utolsó balhéra: segítsen az újonc tolvaj Jack Tellernek (Edward Norton) ellopni egy harminc millió dollárt érő jogart a vámházból.
Az olyan jazz-nagyságok, mint Cassandra Wilson és Mose Allison előadásait felvonultató film az egyik legokosabb, legszórakoztatóbb betöréses krimi, ami valaha készült.
Vajh' van-e olyan mozibarát, aki nem ismeri ezt a mesketét? Aligha. Ha mégis lenne egy-két a Merlinert olvasó "újszülött", íme a rövid történet: a cseh államvasutak ifjú alkalmazottja, a forgalmista Milos a második világháború idején egy tartományi vonatállomáson teljesít szolgálatot. Arról álmodik, hogy hős lesz, de csak egy tragikus véletlen következtében éri el célját: a levegőbe repít egy német lőszerszállítmányt...
Ez a 119 perces, '98-as keltezésű megamozi Erzsébet trónra kerülésének és uralkodása első szakaszának történetét meséli el, azt a folyamatot, melynek során az érzelmes csitri királynővé válik, a szerelmes leány ravasz politikussá, vasakaratú uralkodóvá, aki végül nem a körülötte hemzsegő, férfiként és politikusként egyaránt alkalmatlan kérők valamelyikét választja, hanem magát az angol trónt. A látványos, díszletekkel, jelmezekkel bőkezűen bánó történelmi tabló legnagyobb értéke a hiteles lélekrajz, annak a folyamatnak a megjelenítése, ahogyan a belső tartás megkeményedése a külső apró rezzenéseiben is tetten érhető. Erzsébet (Cate Blanchett) finom rajzolatú, könnyen összerezdülő arca lépésről lépésre keményedik-merevedik azzá a maszkká, mely mára reánk maradt. A gyönyörűen fotografált, nagyszabású alkotást hét kategóriában (köztük a legjobb film) jelölték az Oscar-díjra, de végül csak a legjobb maszk kategóriában kapta meg a díjat.
"Itt most leírhatnám, hogy miről is szól valójában a film, elemezve a féltékenység, halál, hamis emlékezet, elmebaj, szenvedély, gyűlölet és bosszú szimbólumait, síkokra és képekre bontva, de nem érdemes. Lynch nyakatekert történetvezetésének köszönhetően ugyanis mindenki más és más következtetést von majd le a filmrol kedvenc kocsmájában vagy gyorsbüféjében, miközben hetekig guta ütögeti és az infarktus kerülgeti. Mert az egy dolog, hogy Lynch szívatja a nézot és teljesen felkavarja, de többször halálra is ijeszti... Ehhez a filmhez nem kevés türelem, intelligencia, erős idegek kellenek."
A seregszemle gerincét ismét a filmvetítések alkotják. A fesztiválra 70 országból 1632 filmmel és több száz egyéb programmal, köztük koncerttel, színházi előadással, kiállítással jelentkeztek az alkotók. Az érdeklődést jelzi, hogy az európai és az észak-amerikai kontinens országain kívül Mexikóból, Új-Zélandból, Tajvanból, Iránból, sőt Maliból is érkeztek dokumentum- és játékfilmek. Az előzetes rostálást követően 80 film került a versenyprogramba. További 90 versenyen kívül lesz megtekinthető.
A Tom Jones szinte egyedül álló remeklés: nem az eredeti irodalmi alkotás illusztrációja, hanem a Fielding regényét csupán alapul választó és önállóvá vált film. Színes kosztümös-történelmi film, de a nézőt kortársának tekinti. Az angol új hullám, a free cinema egyik meghatározó egyénisége, Richardson a klasszikus regény adaptációjakor sem vesztette el, feledte el megújító kedvét és tehetségét. (Fieldinghez nagyon illett ez a szemléletmód: az író, megelőzve kora irodalmát, sok huszadik századi regénytörekvésnek is elődje.)
Debrecen adott otthont annak a tudományos konferenciának, ahol a magyar film rendszerváltozás utáni helyzetét kísérelték meg felvázolni a meghívottak: alkotók, újságírók, esztéták és társadalomkutatók. A helyi egyetem impozáns aulájában izgalmas előadások, viták és tereferék zajlottak három napon át.
Az 1940-es évek végén Andy Dufresne (Tim Robbins) bankárt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélik kettős gyilkosságért. A férfi ugyan ártatlan, ám az ítélet értelmében be kell vonulnia a Shawshank börtön rabjai közé. A film kereteként az egyik rabtárs, Red (Morgan Freeman) mesél Andy életéről, arról, miként válik az elítéltek körében megbecsültté, a fegyőrök adótanácsadójává és a börtön vezéregyéniségévé. A magyar származású rendező, Frank Darabont vonzódása a rabok és fogva tartóik egymásra utalt kapcsolata iránt, további filmterv kidolgozásához vezetett. Ebből született a Halálsoron (szintén kiadták DVD-n), amely - A remény rabjaihoz hasonlóan - az extrém témákkal foglalkozó, kitűnő író, Stephen King kisregényéből készült.
Tizenhárom kategóriában jelölték, ám Jean-Pierre Jeunet műve, az Amélie csodálatos élete "csupán" négy César-díjat kapott (legjobb film, legjobb rendező, zene, díszlet) a tavalyi év francia filmtermését jutalmazó ceremónián. A Franciaországban nyolcmillió nézőt vonzó, öt Oscarra is jelölt mozi címszereplője, Audrey Tautou elől Emanuelle Devos, a Jacques Audiard által rendezett Sur mes lévres főszereplője elhódította a legjobb női alakítás díját. A legjobb férfialakítás Césarját Michel Bouquet kapta az Anne Fontane rendezte Comment j´ai tué mon pére-ben nyújtott teljesítményéért. David Lynch Mulholland Drive-ja érdemelte ki a legjobb külföldi film díját, a legjobb első filmét pedig a bosnyák Danis Tanovic a Senkiföldjéért. Életművéért három színész, a francia Claude Rich és Anouk Aimee, illetve az angol Jeremy Irons kapott elismerést.
A veterán William Wyler egy pár évvel korábbi musical sikert vitt celluloidra 1968-ban, Funny Girl címen. A mozi megtörtént eseményeket dolgoz fel a zenés revük nagy korszakából. (B. S. miután a színpadon már több ezer alkalommal eljátszotta, a kamerák előtt is elvállalta a címszerepet.) A főszereplő lányka, Fanny Brice a XX. század kezdetén a show-műfajban csinált hatalmas karriert: a kis Fanny igazi Funny Girl-lé vált, a legendás Ziegfeld Follies egyik első nagy sztárjává. A körülrajongott, elragadó művésznő beleszeret Nickbe (Omar Sharif). Házasságuk azonban hamarosan válságba jut. Amikor Nick a lány karrierjének gátjává válik, Fanny elhagyja a férfit. Nagy sztárrá válik, akinek emlékei adják a történet keretét. A film Streisand számára nemcsak a világhírt, de nyomban az Oscar szobrocskát is meghozta.
Fanny élete új szakaszába lépett, és ez nemcsak énekesnői karrierjére, hanem a magánéletére is igaz. Szövetkezik Billy Rose-zal (James Caan), a lelkes és tehetséges dalszövegíróval, akinek a színpadi ragyogás ugyanazt jelenti, mint Fanny-nak: mindent. Az Oscar-díjas Funny Girl folytatása e két nem mindennapi egyéniség egymásra találásának, sikereinek és kudarcainak története. A nagyszabású mozitabló lényegében Barbra Streisand korai - 1974-es keltezésű, 132 perces - jutalomjátéka.
Ez a film B.S. későbbi munkája, ráadásul második önálló filmrendezése. A megrendítő igazmesében Tom Wingo (Nick Nolte) tárja fel gyötrelmes gyermekkorát. Susan (Barbra Streisand), a lelkiismeretes pszichiáter elszántan küzd azért, hogy segíthessen rajta és nem kevésbé sanyarú sorsú leánytestvérén. Váratlan(?) fordulatként azonban Tom az intenzív beszélgetések hatására beleszeret a pszichiáternőbe. A terápiás ülések lassacskán fájdalmas szerelmi szeánszokká nemesülnek: a páratlan páros egyszerre szembesül az elfojtott gyermekkori emlékekkel, Wingo családjának rémes történetével.
John Schlesinger sokkoló effektusokkal és brutális részletekkel ér el nagy hatást 120 perces thrillerjében, amely a hetvenes évek egyik kiugró kasszasikerét hozta - megérdemelten. Babe (Dustin Hoffman) okos, intelligens egyetemista, aki szabályosan megszállottja a maraton-futásnak. Bátyja, Doc (Roy Scheider) naponta teszi kockára életét, mint az Egyesült Államok titkosügynöke. Babe nem is sejti, hogy életveszélybe került, mivel bátyja az egykori náci Szell (Laurence Olivier) nyomára bukkant, aki a zsidóktól zsákmányolt aranykincset az USA-ból Dél-Amerikába akarja kicsempészni. Amikor Doc közbe akar lépni, a háborús bűnös súlyosan megsebesíti, s miután még sikerül beszélni öccsével, meghal. Doc az újabb üldözött. Laurence Olivier démonikus alakítást nyújt a koncentrációs tábor egykori fogorvosának szerepében...
A Mira Nair indiai filmrendezőnő vezette zsűri Hayao Miyazaki: Sen To Chihiro No Kamikakushi (angol címén Spirited Away) és a brit Paul Greengrass: "Véres vasárnap" című alkotása között osztotta meg az 52. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. Az előbbi egy animációs kasszasiker Japánból egy kislány kalandjairól a szellemek világában, az utóbbi egy békésnek indult, vérfürdővé vált 1972-es északír demonstráció története.
A Szicíliából származó amerikai maffiafőnök irányítja a hazájából bevándoroltak sorsát, mindenekelőtt családja jólétét és hatalmát szolgálva, a kábítószer-csempészeten kívül minden létező piszkos üzlet révén. Ugye, ismerős a történet? Igen, ez a Keresztapa sztorija. A nagy mozitabló paródiáját Alan Parker készítette el 1976-ban. A Madárka és az Angyalszív későbbi rendezője a gengszterfilmek legjobb hagyományait foglalja össze frenetikus zenés vígjátékában, melyben az összes szerepet gyerekszínészek alakítják. A géppuskákból pedig tejszínhab-lövegek fröcskölnek az áldozatok arcába... Ebben a filmben debütált gyerekszínészként Jodie Foster, akit hamarosan Martin Scorsese is szerződtetet a Taxisofőr fiatalkorú prostituáltjának szerepére.
David Cronenberg nemcsak filmjei lenyűgöző képi világáról, egyéni stílusáról híres, hanem témaválasztásáról is: aligha akad még egy olyan jól ismert rendező, aki nála intenzívebben foglalkozna az élet legbizarrabb fordulataival, a tabu témákkal, vagy a lélek hátborzongatóan sötét titkaival.
A 33. Magyar Filmszemlén zsűriző Gyarmathy Lívia eddigi utolsó játékfilmje az 1996-ban forgatott Szökés. A rendezőnő, aki mindig is kedvelte a tényeket és műveinek ihletője a hétköznapok valósága volt, ezúttal egy történelmi kalandfilmet forgatott.
A Duna Televízió támogatásával idén 5 nagyjátékfilm, 1 dokumentumfilm és 1 kísérleti film jött létre, további 5 dokumentumfilmnek pedig gyártója volt a közszolgálati csatorna. A díjazott alkotások közül a Duna Televízió támogatta a fődíjas Chico-t (r. Fekete Ibolya), a legjobb forgatókönyv és legjobb női alakítás díját elnyert Hetedíziglent (r. Zsigmond Dezső), a játékfilmes zsűri különdíjában részesült Arccal a földnek című filmet (r. Tolnai Szabolcs), a legjobb férfi karakteralakításért díjazott Aranyvárost (r. Cs. Nagy Sándor), a Kísérleti-kisjáték kategória rendezői díját kiérdemelt Bibó breváriumot (r. Forgács Péter) valamint Füredi Zoltán Északföldjét, amelyet a nem fikciós zsűri a legjobb rendezői-operatőri munkának talált. A játékfilmes zsűri produceri díjban részesítette Durst Györgyöt, a Duna Műhely vezetőjét. Az 1995-ben létrehozott alkotóműhely közreműködésével mintegy 80 film készült, rövid és egész estés játékfilmek éppúgy, mint kísérleti- és dokumentumfilmek. Az elmúlt 6 év alatt a Duna Műhelyben készült filmek számos sikert hoztak a Duna Televíziónak és a magyar filmművészetnek, a legnagyobb elismerést Iványi Marcell "Szél" című filmje aratta a Cannes-i Aranypálma-díjjal.
A Duna Műhely ismét kitett magáért. A Durst György producer vezette filmes "kommandó" ugyanis a 2001/2002-es szezonban nem kevesebb, mint 15 (!), a harmincharmadik filmszemle műsorában látható produkcióval áll(t) elő.
Teljes a lista: harminc nagyjátékfilmet, tizenhat kisjátékfilmet és harmincöt dokumentumfilmet mutatnak be a holnap kezdődő 33. Magyar Filmszemlén. A program január 31-től február 5-ig tart.
Falfehér háttérre rászuszakolt tekintélyes méretű montázs fogadja az ide kattintót. Alatta 8 menüpont gördíthető le. Már ha éppen sikerül a nagy "attrakció". Színtelen, ötlettelen, alibiből összetákolt portállal van dolgunk, ami jóformán működésképtelen. Aligha válik ezer sebből vérző filmgyártásunk hasznára, hogy a mafilm.hu oldalon friss anyagok egyáltalán nem szerepelnek, sőt inkább az a jellemző, hogy például az Aktuális rovatban nyár eleje óta ugyanaz a forgatókönyvírói pályázat olvasható. Nem beszélve a hangzatos "Gegparádé" rovatról, ami tényleg egy (fa)vicc.
A szakmai alaposságot jobbára nélkülöző magazinszerű honlap csinos kivitelű, korrekt munka. Slussz. A marketingszempontok érezhetően fontosabbak bármi másnál: eladni, eladni, eladni - ez itten a legfőbb cél. Eladnivaló persze akad bőven, hiszen az InterCom igazi multi: hetente dobja piacra - hol DVD-n, hol videón - Hollywood büszkeségeit. Nem kétséges, hogy ez az egyik legolvasottabb hazai on-line orgánum. Kár, hogy a sikerhez mifelénk ennyi is elég...
Az 52. Berlinalén láthatja első ízben a publikum Szabó István Harvey Keitel főszereplésével forgatott legújabb filmjét (Taking Sides).
A 33. Magyar Filmszemle előzsűrije a napokban döntött arról, mely filmek indulhatnak a 2002. január 31-e és február 5-e között tartandó seregszemlén. A kísérleti- és kisjátékfilm kategóriába 16, a dokumentum- és ismeretterjesztő film kategóriába 35, a nagyjátékfilm kategóriába 33 alkotást válogattak be.
Csak a Star Wars-széria sikere, no és persze a Harry Potter-meskete vetekedhet Peter Jackson immár Magyarországon is látható filmtablójával, A Gyűrűk urával. Az új-zélandi J.R.R. Tolkien 46 éve töretlen sikerű fantáziaregényéből készült mozifilm 270 millió dolláros költséggel, 274 nap alatt közel 21 ezer munkatárs segítségével készült el.
Ha a Manhattan tartalmának leírásából indulnánk ki, akár Ingmar Bergmannak is "oda ajándékozhatnánk" Woody Allen filmjét. Neurotikus író, férjét elhagyó feleség, kinek csábítója szintén egy nő, hasonlóképp neurózisban szenvedő élettársjelölt. Csupa olyan szerep és élethelyzet, amiből Bergman a lélek mélységeiben vájkáló, komor tragédiát forgatott volna. Nem így Woody Allen. Ő a legrémesebb szituációból is képes nevetést fakasztani - akár író-rendezőként, akár színészként.