Mozivar�zs

Nem k�ts�ges, hogy Martin Scorsese rendez� kedvenc sz�n�sze: Robert De Niro. K�t elh�res�lt er�szak-filmet is forgattak egy�tt, az 1975-�s Taxisof�rt �s az 1979-es D�h�ng� bik�t. K�zben ez a zen�s produkci� volt a pihen�j�k, hogy megmutathass�k, tudnak �k m�sr�l �s m�sk�pp is sz�rakoztatni, mint v�rrel �s fesz�lts�ggel.

A New York, New York zen�s film, De Niro partnere az a Liza Minelli, aki a Kabar� n�h�ny �vvel kor�bbi kirobban� sikere ut�n ki volt �hezve egy hasonl� zen�s szereplehet�s�gre. A t�rt�net a m�sodik vil�gh�bor� ut�n kezd�dik. K�t szakmabeli, k�t muzsikus sodr�dik egym�s mell�. Mindketten �rz�kenyek, sebezhet�ek. Meglep� a "vadember" h�r�be keveredett De Nir�t egy neurotikus szaxofonos szerep�ben viszontl�tni. Annyira komolyan vette a feladat�t, hogy a figura kedv��rt m�g szaxofonozni is megtanult. Hi�ba, ezt tanulta el a sztanyiszlavszkiji m�dszerekre szakosodott Actor's Studio tanod�j�ban.

Liza Minellinek term�szetesen nem kellett k�l�n �nek�r�kra j�rnia. A szaxofonos �s az �nekesn� azonban - b�r mindketten a k�nny� m�fajban jeleskednek - nem azonos st�lus �s zenei ir�nyzat k�vet�i. A l�ny f�lbem�sz� szving dallaminak nagyobb a sikere, mint a f�rfi �jszer�nek hat� dzsessz j�t�k�nak, a bebop-nak. Ez azut�n lassank�nt �ket ver k�z�j�k. A New York, New York teh�t egyfel�l egy szerelem kialakul�s�nak �s v�ls�g�nak t�rt�nete, m�sfel�l zen�s mozi, �g�retes st�luspar�d� annak, aki nem csak az �rzelmekre, hanem a j� muzsik�ra is k�v�ncsi. Higgy�k el, december 29-�n este t�zkor �rdemes lesz a Duna t�v� el� kuporodni!

- Kelecs�nyi -

Mozivar�zs

A Biblia, mint t�rt�net feldolgoz�sa a mozg�k�p �vsz�zad�ban folyton k�s�rtette a filmeseket. K�s�rt�s a j�ra - �gy jellemezhetn�nk azt az igyekezetet, amely m�r a n�mafilm kor�ban megpr�b�lta term�szetesen r�viden �s kivonatolva �jrames�lni a J�zus-t�rt�netet.

Legeml�kezetesebb tal�n a Ben Hur els� filmv�ltozata, amely csak �rint�legesen ny�lt a bibliai t�rt�nethez, �m a kereszt�nys�g szelleme m�gis ott lebegett a szuperprodukci� cselekm�nye f�l�tt. George Stevens rendez� 1965-ben v�llalkozott r�, hogy vall�st�rt�neti h�s�ggel k�vetve a Bibli�t, a lehet� legteljesebben filmre vigye a J�zus-t�rt�netet. A vil�g legszebb t�rt�net�nek azonban nagy filmes vet�lyt�rsa akadt akkoriban. 1964-ben k�sz�lt el Pier Paolo Pasolini M�t� evang�liuma c�m� alkot�sa, amely igen eredeti m�don alkotta �jra �jsz�vets�gi forr�sa alapj�n a kereszt�ny vil�g alapm�tosz�t.

Persze a Stevens-verzi�nak (is) nagy sikere volt. Igaz, m�g e nagy �rdekl�d�s sem hozta teljes eg�sz�ben vissza a producerek befektet�seit. P�nz�gyi �rtelemben teh�t a film kudarcot vallott. A hiteles helysz�nek, d�szletek �s jelmezek �r�n k�v�l az impoz�ns sz�n�szg�rda g�zsija is jelent�sen terhelte a k�lts�gvet�st. J�zus szerep�re egy�bk�nt az addig csak enerv�lt Bergman-h�sk�nt ismert Maw von Sydowot szerz�dtett�k, akinek ezzel indult nemzetk�zi karrierje. De m�g a kisebb epiz�dokban is nagy nevek jelentek meg a filmv�sznon: Charlton Heston, John Wayne, Sidney Poitier, Angela Lansbury, Carrol Baker. Az impoz�ns �s k�l�n�s sors� alkot�st ez�ttal a Duna Tv t�zi m�sor�ra. Term�szetesen szentest�n �s kar�csony els� napj�n.

- Kelecs�nyi -

DVD aj�nl�

Egy frissen szervez�d� kiad�, az Antenna Multim�dia Rt. (AMM) gondoz�s�ban a j�v�ben magyar anim�ci�s filmek eg�sz sora jelenik meg DVD-n. A kiv�l� �s hi�nyp�tl� kezdem�nyez�s els� darabja m�r napvil�got is l�tott: a Mes�k M�ty�s kir�lyr�l tizenh�rom epiz�dja igazi kuri�zumnak sz�m�t a kar�csonyi forgatagban. Ezt a nagyszer� mesefolyamot egy�bk�nt az orsz�g tal�n legig�nyesebb rajzfilmes csapata, a Kecskem�ti St�di� jegyzi.

A korong azonban sz�mos extr�t is tartalmaz. A mesefilmeken k�v�l, melyek a Duna Tv-ben komoly sikert arattak, a lemezen oktat�- ismeretterjeszt� anyagok is fellelhet�ek. Ha a n�z� k�v�ncsi, mi lehet a j�l ismert M�ty�s-anekdot�k val�s�galapja, tal�l hozz�juk k�t negyed�r�s dokumentumfilmet. S�t, egy a kicsik sz�m�ra is k�z�rthet� �ssze�ll�t�s is van a lemezen, ennek t�m�ja: M�ty�s �s Beatrix kir�lyn� kapcsolata.

Az AMM kiad� tervei egy�bk�nt a Magyar Mesekincst�r sorozattal kiterjednek az Internetre is. Ha a M�ty�s Kir�ly-lemez ifj� v�s�rl�ja �ppen a vil�gh�l�n b�kl�szik, �rdemes ell�togatnia a www.mesekincstar.hu c�mre, ahol m�r a mostani M�ty�s-mes�khez is gazdag t�rt�nelmi, kult�rt�rt�neti link-gy�jtem�nyt tal�l, amely seg�t eligazodni a n�pmes�k �s legend�k, vagy �ppen a rajzfilm-m�v�szet vil�g�ban.

A lemezen a sorozat k�vetkez� epiz�djai tal�lhat�k meg:

• Az igazmond� juh�sz
• Egyszer volt Bud�n kutyav�s�r
• Beatrix kir�lyn� tr�f�ja
• A cinkotai k�ntor
• A kolozsv�ri b�r�
• M�ty�s kir�ly G�m�rben
• A h�rom bakkecske
• M�ty�s szolg�i
• Furcsa l�togat�k
• M�ty�s kov�csa
• A t�k �s a n�gy �k�r
• A nekeresdi b�r�
• A n�vnapi j�slat

- Sz.Z.A. -

DVD aj�nl�

- Steve -

DVD aj�nl�

- Steve -

DVD aj�nl�

Az egykori el�t�lt Max Cady (Robert de Niro) 14 �vvel kor�bban meger�szakolt egy kiskor� l�nyt. A b�rt�nb�l szabadulva egyetlen c�l lebeg el�tte: bossz�hadj�ratot kezdeni annak az �gyv�dnek (Nick Nolte) a csal�dja ellen, aki r�cs m�g� juttatta �t. Cady azzal v�dolja az �gyv�det, hogy annak idej�n elhallgatta a b�r�s�g el�tt a ments�g�re szolg�l� bizony�t�kokat. Eleinte csak finoman provok�lja az �gyv�det, lelkifurdal�st kelt benne. Azt�n taktik�ja lelki terrorba csap �t, az �gyv�d feles�g�t (Jessica Lange) �s le�ny�t (Juliette Lewis) zaklatja folytonos f�lbukkan�saival. V�g�l a csal�df� nem b�rja tov�bb, �s v�res lesz�mol�sra ker�l sor k�z�tt�k. Az �gyv�d hi�ba gy�zi le ellenfel�t, csal�di �lete megrend�lt, m�r sohasem �ll helyre kor�bbi boldogs�guk.

Martin Scorsese �jra megfilmes�tette J.Lee Thompson fekete-feh�r thriller�t, a Cape Feart. A film nem egyszer� m�solat, hanem sokkol� pszichothriller, melynek t�m�ja a szex, az erk�lcs, a b�n �s a vezekl�s. Scorsese minim�lisra visszafogott er�szakjeleneteivel az er�szak maximum�t k�pes �rz�keltetni. A kor�bbi verzi�val ellent�tben ezt az �j v�ltozatot a hiteless�g jellemzi, s �gy m�g hangs�lyosabb benne a rendk�v�li k�r�lm�nyek k�z� ker�lt emberek megv�ltoz�sa. Az �jrafeldolgoz�s tov�bbi �rdeme, hogy a k�t hajdani f�szerepl�, Robert Mitchum �s Gregory Peck itt k�t kisebb szerepben t�nik fel. A DVD v�ltozat igazi k�l�nlegess�g�t pedig az adja, hogy a dupla lemezen mindk�t filmverzi� - az 1962-es �s az 1991-es egyar�nt - megtal�lhat�.
Extr�k: mindk�t film eredeti el�zetese, werkfilm.

- Steve -

DVD aj�nl�

A Beatleseknek szerencs�j�k volt a mozival. Tal�lkoztak egy - megzabol�zhatatlan, szabad - szellem�kh�z �s tehets�g�kh�z m�lt�, vel�k egy h�ron pend�l� rendez�vel, a brit humor mester�vel, az amerikai Richard Lesterrel. 1964-et �runk, �s n�gy fiatal liverpooli sr�c �ppen a vil�got k�sz�l megv�ltani. Ez a vakmer�en korh� rock'n'roll v�gj�t�k felt�rja a gombafejek mindent �s mindenkit t�l�l� siker�nek titk�t: a mozi egy �ldokumentumfilm st�lus�ban k�veti nyomon John, Paul, George �s Ringo egy napj�t, �ppen azt amikor elhat�rozz�k, hogy a zenekar �let�ben el�sz�r megszegik a szab�lyokat. Az elk�vetkez� 24 �r�ban kidobj�k id�beoszt�sukat, semmibe veszik k�telezetts�geiket �s belek�stolnak a szabads�gba. Sikoltoz� rajong�kat kell kicselezni�k, ki kell t�rni�k a sajt� szenz�ci��hes firk�szai el�l, ellen kell szeg�lni�k menedzser�knek �s ellen�rz�s�k alatt kell tartaniuk Paul r�geszm�s nagyb�csij�t (Wilfried Brambell). A filmet k�t Oscar-d�jra is jel�lt�k Alun Owen forgat�k�nyv��rt �s a zenei rendez�, Sir George Martin munk�j��rt.
Extr�k: A DVD v�ltozat teljesen restaur�lt �s digit�lisan fel�j�tott k�p �s hanganyagot tartalmaz, valamint megtal�lhat� a film eredeti el�zetese.

- Steve -

DVD aj�nl�

T�vol Afrik�t�l (Out Of Africa)

Sydney Pollack 155 perces, 1985-ben k�sz�lt filmje elragad� k�pekben mes�li el a d�n �r�n�, Karen Blixen �let�nek az els� vil�gh�bor� el�tti szakasz�t. Az �r�n� (Meryl Streep) f�rjhez megy Bror Blixen b�r�hoz (Klaus Maria Brandauer), �s k�veti �t Keny�ba. A f�rfi hamarosan ism�t a saj�t �let�t kezdi �lni, feles�ge viszont �gy d�nt, hogy ott marad Afrik�ban, �s megpr�b�l a farmj�n gazd�lkodni. Nemcsak az orsz�g szerelmese lesz, hanem szenved�lyesen beleszeret egy kalandorterm�szet� vad�szba, Dany Fitsh Hattonba (Robert Redford). Dany azonban lezuhan kis sportrep�l�g�p�vel, �s a farm is t�nkremegy, az asszonynak nem marad m�s v�laszt�sa, mint hogy hazat�rjen D�ni�ba. A T�vol Afrik�t�l Blixen gy�ny�r� �s meghat� elbesz�l�se eml�keir�l, szerelmes lev�l azoknak a helyeknek �s embereknek, akiket im�dott. A filmet eredeti helysz�neken, Keny�ban forgatt�k, h�t Oscar-d�jat kapott: a legjobb film, a rendez�s, az operat�r, a zene (John Barry), a l�tv�nyterv, a forgat�k�nyv �s a hangfelv�tel kateg�ri�ban.
Extr�k: audiokomment�r, eredeti el�zetes, produkci�s inform�ci�k, filmogr�fi�k.

Bridget Jones napl�ja (Bridget Jones's Diary)

Bridgetnek (Ren�e Zellweger) t�l a harmincon sincs, aki �gy�ba hozn� a reggelit, viszont t�z felesleges kil� hull�mzik az ide�lisnak �lmodott tests�ly�n fel�l, �gy �lland�an fogy�zik, �m ennek ellen�re csak h�zik �s h�zik. Rabja a szappanoper�knak, s legnagyobb �r�me, ha a bar�tn�ivel �tmulatott, alkoholban �sz� �s �tf�st�lt �jszaka ut�n karaoket �nekelhet a r�di� harmincon fel�lieknek sug�rzott sl�gereire. A sors �gy hozza, hogy hirtelen k�t f�rfi is megjelenik az �let�ben. Szerelmi viszonyt kezd szoknyavad�sz f�n�k�vel (Hugh Grant), mik�zben anyja �ssze akarja boron�lni gyerekkori j�tsz�t�rs�val, a borzaszt� pul�vereket hord� Mark Darcyval (Colin Firth). V�g�l v�lasztania kell...

Sharon Maguire remek filmadapt�ci�t k�sz�tett Helen Fielding bestseller�b�l, a Bridget Jones napl�ja az intelligens n�i kom�di�k protot�pus�t dics�ri. A hazai mozipremiert p�ld�s gyorsas�ggal, m�r december elej�n k�veti az extr�kban b�velked� DVD v�ltozat. Ezen az amerikai Zellweger kisaszony frissen szerzett angol akcentus�t is megcsod�lhatjuk.
Extr�k: werkfilm - a rendez�, Sharon Maguire �s a szerepl�k k�zrem�k�d�s�vel, a rendez� audiokomment�rja, t�r�lt jelenetek, Gabriel �s Shelby Lynn videoklip.

- Steve -

Los Angelesben megtartott�k a szeptemberi terrorcselekm�nyek miatt k�tszer is elhalasztott Emmy-d�jak �tad�s�t. Az amerikai telev�zi�z�s legnagyobb cerem�ni�j�t a legszigor�bb biztons�gi int�zked�sek el�zt�k meg, a helysz�n f�l�tti l�gteret rep�l�si tilalom al� helyezt�k. A legjobb dr�mai sorozatnak a Feh�r H�zban j�tsz�d� The West Wing, a legjobb kom�di�nak a Sex and the City bizonyult, a legjobb dr�mai alak�t�sokat James Gandolfini �s Edie Falco ny�jtotta a The Sopranos (Maffi�z�k) c�m� darabban.

- Merliner News -

Vas�rnap Londonban tartott�k a Harry Potter filmv�ltozata premierj�t: J. K. Rowling 46 nyelvre leford�tott, sz�zmilli� p�ld�nyban elkelt reg�ny�t Daniel Radcliffe-fel a c�mszerepben Christopher Columbus vitte v�szonra. A mozikban november 16-�n startol� film feln�tt szerepl�i k�z�tt l�that� John Cleese, Richard Harris �s Robbie Coltrane is. A 125 milli� doll�rb�l k�sz�lt, 143 perces produkci�t Nagy-Britanni�ban Harry Potter and the Philosopher�s Stone (H. P. �s a b�lcsek k�ve), Amerik�ban Harry Potter and the Sorcerer�s Stone (H. P. �s a var�zsl� k�ve) c�mmel vet�tik majd (mik�nt a k�nyv is e k�t c�men futott), de ak�rhogy is, az �v legnagyobb kasszasiker�t, s�t a Titanic bev�teli rekordj�nak megd�nt�s�t - valamint a Bloomsbury kiad� �ltal megjelentetett bestseller forgalm�nak tov�bbi fellend�t�s�t - v�rj�k t�le.

- Merliner News -

Megsz�letett a d�nt�s: a 33. Magyar Filmszeml�t 2002. janu�r 31 �s febru�r 5-e k�z�tt rendezik Budapesten, a legf�bb helysz�n (fej�llom�s?) val�sz�n�s�thet�en az �jj��p�l� Ur�nia Filmpalota lesz. Imm�r a Filmszemle Tan�cs eln�k�nek �s tagjainak list�ja is teljes: B�jte J�zsef lesz a "prezident", a t�bbiek: Janisch Attila, Salamon Andr�s, Sikl�si Szilveszter, Sz�kely Orsolya, Szomjas Gy�rgy �s T�th Erzs�bet. A Szemle m�sora - a hagyom�nyok szerint - versenyprogramb�l, inform�ci�s vet�t�sekb�l, illetve egy�b kieg�sz�t� programokb�l �ll majd.

- Merliner News -

DVD aj�nl�

R�mai vak�ci� (Roman Holiday)

A Paramount �s William Wyler 1953-as keltez�s� habk�nny�, ma m�r klasszikusnak sz�m�t� v�gj�t�k�ban egy t�voli orsz�g hercegn�je tesz eur�pai k�rutaz�st. Mire R�m�ba �r, m�r annyira unja a k�zszerepl�st, hogy �gy d�nt legal�bb egy napra kit�r, �s inkognit�ban elvegy�l a nagyv�ros forgatag�ban. A sz�llod�b�l kisz�kve egyed�l v�g neki R�ma utc�inak. Sz�m�t�son k�v�l hagyja azonban a helyi sajt�t. Joe Bradly (Gregory Peck), a r�men�s �js�g�r� hamar felfigyel az �jszakai sz�kev�nyre, �s a nyom�ba ered. Amerikainak adja ki mag�t, �s felaj�nlkozik, hogy megmutatja neki a v�rost. Abban rem�nykedik, hogy �gy k�l�nleges riportot tud k�sz�teni a hercegn�r�l. Joe azonban - m�g lapz�rta el�tt! - beleszeret a l�nyba. R�ad�sul a hercegn�t is mag�val ragadja a rokonszenves idegenvezet� vonzereje. Egy�tt t�ltenek egy napot, de este �r�kre elb�cs�znak egym�st�l. A hercegn� �s az �js�g�r� is visszat�r megszokott �let�be, �m a tal�lkoz�s mindkett?j�ket megv�ltoztatja...
Audrey Hepburn els� f�szerep�vel, 24 �vesen elnyerte az Oscar-d�jat, �s ezzel egy id�ben egy teljesen �j n�t�pus megtestes�t�j�v� v�lt: kisle�nyos b�ja sz�ges ellent�t�t k�pezi a negyvenes �vek d�skebl� sexide�ljainak.
Extr�k: eredeti filmel�zetes, fot�gal�ria.

Sabrina

Egy �vvel a r�mai vak�ci�z�st k�vet�en Billy Wilder forgatott a sz�p sz�n�szn�vel. 109 perces mozij�ban egy sof�r l�ny�t alak�tja h�sn�nk, aki beleszeret apja gazdag munkaad�j�nak fi�ba, az el�kel� megjelen�s� Davidbe (William Holden). A l�ny k�t �vig egy p�rizsi h�ztart�si iskol�ba j�r, s amikor vonz� h�lgyk�nt hazat�r, nyomban megpr�b�l David k�zel�be f�rk�zni. A fi�t addigra m�r a c�g �rdekeinek megfelel�en m�sfel� k�telezt�k el, de ez nem akad�lyozza meg abban, hogy Sabrin�val szerelmi viszonyba kezdjen. Ez�rt azt�n �ssze�l a csal�di tan�cs, hogy David tervezett h�zass�ga ne essen k�tba. David kiss� r�gim�di aggleg�ny b�tyja (Humphrey Bogart) v�llalkozik arra, hogy udvarol majd Sabrin�nak, �s eltereli figyelm�t Davidr�l. A ped�ns �zletember v�g�l maga is beleszeret a l�nyba, �s feles�g�l is veszi.
Extr�k: a film el�zetese, k�pgal�ria, magyar felirat

�lom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany's)

A Tiffany a fels� t�zezer �kszerboltja. Holly Golightly (Audrey Hepburn) reggeliz�s k�zben egyre csak a luxus�kszerbolt cs�b�t� kirakat�t b�mulja. Ez �lmai netov�bbja, hiszen tizennyolc �vesen otthagyta sz�l�v�ros�t �s f�rj�t, hogy divatos frizur�val �s negyven centis szipk�b�l p�f�kelve, mint playgirl megh�d�tsa New York el�kel� vil�g�t. Adakoz� kedv� k�s�r�kben �s h�bortos partikban nincs hi�ny, �pp csak �rzelmeknek van sz�k�ben. Mindaddig, am�g bele nem habarodik egy �gr�l szakadt, sikertelen �r�ba (George Peppard)....
Blake Edwards humoros �s gondolat�breszt� filmje Truman Capote kisreg�nye nyom�n k�sz�lt. Henry Mancini bet�tdala, a Moon River (Holdfoly�) pedig m�ig �r�kz�ld sl�ger.
Extr�k: eredeti filmel�zetes

Amerikai fog�cska (Charade)

Stanley Donen eml�kezetes, 1963-ban k�sz�lt filmj�ben a fiatal �zvegy (h�t persze, hogy Audrey Hepburn) P�rizsba utazik, ahol kider�ti, hogy nemr�gen meggyilkolt f�rje egy k�z�ns�ges gazember volt, aki ut�n piszkos p�nzeket �r�k�lt. Ez a k�r�lm�ny azonban egy jott�nyit sem zavarja meg azt a h�rom gonosztev�t, akik megfenyegetik az �zvegyet. V�g�l egy titokzatos f�rfi (Cary Grant) siet a h�lgy seg�ts�g�re, aki, mint kider�l, hamis n�ven mutatkozott be, ennek ellen�re az �zvegy (m�r megint!) beleszeret. A f�rfi cser�be (?) megmenti...
A sikeres krimi-kom�di�ban Stanley Donen rendez� Hitchcock �tleteit a saj�t sz�nhelyeivel �s filmkell�keivel kombin�lta.
Extr�k: Ken Barnes filmt�rt�n�sz audio komment�rja, Cary Grant els� pr�bafelv�telei 1931-b�l, Audrey Hepburn els� pr�bafelv�telei 1951-b�l, eredeti filmel�zetes, magyar felirat.

My Fair Lady

George Cukor minden id�k legsikeresebb musicalj�b�l k�sz�tett mozifilmet. Meg�rte neki, de a gy�rt� c�gnek, a Warner Bros.-nak is. Bemutat�sa ut�n ugyanis nem sokkal el��ll�t�si k�lts�geinek t�bb mint k�tszeres�t, mintegy 17 milli� doll�r bev�telt hozott a produkci�.
A film sokat meg�rz�tt a sz�npadi darab szatirikus hangv�tel�b�l. Az excentrikus nyelv�szprofesszor, Higgins fogad�st k�t, hogy az egyszer� vir�g�rusl�nyb�l, Eliza Doolittle-b�l a "helyes" besz�d seg�ts�g�vel d�m�t farag. A kezdeti kudarcok ut�n v�g�l teljes sikert arat: Eliz�t mint t�k�letes �rih�lgyet csod�lja a k�rnyezete. �rdekes�g, hogy a film k�sz�t�i Audrey Hepburn dalbet�teit egy k�pzettebb hang� �nekesn�vel ut�szinkroniz�lt�k. A DVD-n pluszban megtal�lhat� k�t jelenet, amin Audrey a saj�t hangj�n �nekli a dalokat.
Extr�k: filmel�zetes, a restaur�tor team (Robert A. Harris, James C. Katz) komment�rja.

- steve -

Kilencedik alkalommal rendezik meg a Titanic Nemzetk�zi Filmfesztiv�lt Budapesten; ez�ttal okt�ber negyedik�n indul a seregszemle �s t�z napon �t forog a film.

A t�znapos esem�nynek az id�n is a Kossuth �s a Toldi mozi, illetve az �r�kmozg� ad otthont. A filmeket tematikus blokkokba rendezve mutatj�k be, a szerz�d�sek �rtelm�ben csak k�tszer vet�thetik az alkot�sokat. A k�zponti szekci�t tov�bbra is a "Hull�mt�r�k" elnevez�s� kateg�ria alkotja, a szekci� ism�telten egy�ni hang� rendez�k munk�it foglalja mag�ba. Az elm�lt egy �v francia filmjeib�l v�logat� "Francia partok" c�m� szekci�ban l�that� lesz p�ld�ul Francois Ozon A homok alatt c�m� alkot�sa, illetve az idei Cannes-i Filmfesztiv�l egyik legvitatottabb alkot�sa, a Roberto Succo, C�dric Kahn rendez�se. A koreai �jhull�m egy-egy kiemelked� alkot�s�t is bemutatj�k a "F�lsziget"-szekci�ban. Ebb�l az alkalomb�l haz�nkba v�rj�k az egyik legnagyobb tehets�gk�nt sz�mon tartott d�l-koreai rendez�t, Kim Ki Duk-ot. De a Titanicon "utazik" majd Jan Hrebejk cseh rendez� is, aki az elm�lt �vekben szinte az �sszes cseh filmd�jat elnyerte; az �let minden�ron c�m� munk�j�t az id�n Oscar-d�jra is jel�lt�k a legjobb k�lf�ldi rendez�s kateg�ri�j�ban.

A "Filmdokk" szekci�ban h�t dokumentumfilmet l�that a k�z�ns�g. Az "Amerikai r�m�lom" c�m� �ssze�ll�t�sban a horror legnagyobb klasszikusai - George Romero, Tobe Hopper, Wes Craven, David Cronenberg �s John Carpenter - sz�lalnak meg, id�zve filmjeiket is. Az "�zenet a palackban" blokk filmjei id�n a filmt�rt�netre, az 1920-as �vek n�mafilmjeinek hangulat�ra reflekt�lnak; a Fejes a m�lyv�zbe szekci�ba mer�sz els� filmes rendez�k alkot�sait v�logatt�k. A Titanicon bemutatj�k Patrice Ch�reau, Berlinben Arany-Medve d�jjal jutalmazott rendez�s�t, az Intimit�st; Furumaya Tomoyuki Rotterdamban felfedezett �s d�jazott alkot�s�t, a Rossz t�rsas�got; az ir�ni Jafar Panahi rendez�s�t, A k�rt, amelyet a rendez� haz�j�ban betiltottak. Ez ut�bbi filmet tavaly a Velencei Filmfesztiv�lon �s a filmkritikusok �ltal is a 2000-es �v legjobb filmjek�nt jegyezt�k. A Titanic egyik legizgalmasabb alkot�s�nak �g�rkezik az idei Cannes-i Filmfesztiv�l egyik legnagyobb felfedez�se, az Atanarjuat (A gyors fut�), a vil�g els� eszkim� filmprodukci�ja.

- Merliner News -

Mira Nair indiai rendez�n� Esk�v� monszun idej�n c�m� filmje kapta az 58. Velencei Filmfesztiv�l nagyd�j�t, az Arany Oroszl�nt.

A Nanni Moretti vezette zs�ri f�d�j�t Ulrich Seidl vehette �t K�nikula c�m� filmj��rt. A zs�ri a legjobb n�i alak�t�s d�j�val Sandra Ceccarellit t�ntette ki Giuseppe Piccioni Szemem f�nye c�m� filmj�ben ny�jtott j�t�k��rt, a legjobb f�rfi f�szerepl� pedig ugyanebb�l a filmb�l Luigi Lo Cascio lett. A legjobb rendez� k�l�nd�j�t az ir�ni Babak Pajami vehette �t a Titkos szavaz�s c�m� alkot�s��rt. A legjobb forgat�k�nyv�rt a mexik�i Alfonso Cuar�n �s te is, mama? c�m� m�v�t jutalmazt�k. Az id�n els� �zben, a "Jelen mozija" kateg�ri�ban oda�t�lt �v Oroszl�nja d�jat francia film, Laurent Cantet �rarendje kapta meg. Ugyanebben a kateg�ri�ban k�l�n elismer�st kapott a szint�n francia Damien Odoul L�legzete, valamint a k�nai Jang Csang T�voz�s c�m� filmje.

- Merliner News -

DVD-aj�nl�

A film egy szic�liai kisv�rosban �l� kiskamasz feln�tt� �r�s�nek id�szak�t eleven�ti fel a m�sodik vil�gh�bor� idej�n. Renato Amoroso (Giuseppe Sulfaro) megkapja �lete els� biciklij�t, �s ugyanazon a napon megl�tja �lete els� szerelm�t, Malen�t (Monica Bellucci). A rendk�v�l vonz�, fiatal n� f�rj�t beh�vj�k katon�nak, � pedig les�t�tt szemmel suhan az utc�kon, ahol b�mul� f�rfitekintetek �s irigy, rosszindulat� n�i megjegyz�sek k�s�rik. Renato azon t�l, hogy tiszta szerelemmel szereti a l�nyt, �gy �rzi, az eg�sz v�ros ellen meg kell �t v�denie. A fi� �rny�kk�nt k�veti mindenhova, m�r szinte mindent megtud r�la. Akkor is n�ma tan�k�nt van jelen, amikor Malen�t b�r�s�g el� cit�lj�k azzal a v�ddal, hogy elcs�b�totta a n�s fogorvost. Felmentik, de a helyzete mind elviselhetetlenebb� v�lik. Gy�l�let veszi k�r�l, s egyszer csak azt a h�rt kapja f�rj�r�l, hogy elesett az afrikai fronton. Malena �let�t az obszc�n v�gyakoz�s �s a n�i irigys�g, megal�z� vessz�fut�ss� teszi. A film operat�re Koltai Lajos, aki �ppen a Malen��rt id�n Oscar-d�jra is jel�ltek.
Extr�k: a film el�zetese, werkfilm

- Steve -

DVD-aj�nl�

Lester Burnham (Kevin Spacey) a fels� k�z�poszt�ly k�pvisel�je valahol Amerik�ban. Van h�za, feles�ge, 4000 doll�rt �r� kanap�ja. �m az otthona val�j�ban kopors�, az asszonyt a javak �s a status ut�ni hajsza �l�sk�d�i r�gt�k sz�t, a 4000 doll�ros kanap�n pedig nem lehet s�rfoltot ejteni - egy�b foltokr�l m�r nem is besz�lve. Ez a fekete, Oscar-d�jas filmkom�dia olyan emberekr�l sz�l, akik megpr�b�lj�k csal�di �let�k sz�pnek tetsz� homlokzat�t megtartani, holott m�g�tte m�r minden romokban hever.
Lester feles�ge (Annette Bening) egy gusztustalan ingatlan�gyn�k nyak�ba veti mag�t. L�nya szerelmes egy drogkeresked�be. A csal�df� sz�m�ra sincs m�s ki�t, mint a szerelem. L�nya iskolat�rsa, a sz�ke Angela (Mena Suvar) ifj�kori er�ket szabad�t fel a korosod� f�rfiben. Kisz�ll a csal�di m�kusker�kb�l: munkahely�n felmond, f�n�k�t�l m�g kivasal egy kis v�gkiel�g�t�st, drogozik, gy�r, ifj�s�ga rockzen�j�t hallgatja, �s vesz mag�nak egy 1975-�s piros sportkocsit, amire m�r kisfi�kora �ta v�gyott. Kihagyhatatlan, tanuls�gos meskete. 120 percben is elunhatatlan, s�t t�k�letes!
Extr�k: audio-komment�r, produkci�s inform�ci�k, v�zlatrajzok, filmel�zetes

- Steve -

DVD-aj�nl�

Ez a tavaly k�sz�lt �s az Oscar - verseng�sben is �rdekelt mozi val�di remekm�. A t�rt�net az �tvenes �vek v�ge fel� j�tsz�dik egy francia kisv�rosban, amit bilincsbe vertek a hagyom�nyok. Az �don h�zacsk�k lak�inak �let�t szigor� szab�lyok uralt�k. A hagyom�nyok legf�bb v�delmez�je Reynaud gr�fja, a t�rt�n�sz professzor polg�rmester (Alfred Molina) �beren fel�gyelte a v�roska lak�inak erk�lcseit, s�t a fiatal pap felett is ellen�rz�st gyakorolt: rendszeresen �t�rta a pr�dik�ci�k sz�veg�t. Azt�n egy viharos �jszak�n meg�rkezik a v�rosba Vianne Rocher (Juliette Binoche) a kisl�ny�val, �s minden megv�ltozik. A fiatal n� �dess�gboltot nyit a f�t�ren, �pp a nagyb�jt alatt. Nem a legjobb id�z�t�s...

A forr� csokol�d� ebben a filmben szinte orvoss�gk�nt, var�zslatk�nt hat az emberekre. A cukr�szati k�l�nlegess�gek titkos receptjeit ismer� asszonyban a polg�rmester azonnal a v�ros b�k�s polg�rainak megront�j�t l�tja. Szem�ben a nyal�nks�gok az �rz�ki cs�b�t�st, a cukr�szn� pedig a szabadoss�g szellem�t jelk�pezi. A v�roska lak�inak kisebbik r�sze enged a cs�b�t�snak, beh�dol a finoms�gok �lvezet�nek, a t�bbiek Reynaud buzg� hadj�rat�nak k�vetkezt�ben az �rd�g k�s�rt�s�nek tartj�k az �dess�gboltot. Lasse Hallstr�m (Az �rv�k hercege Oscar-d�jas rendez�je) �nycsikland�, vid�m mes�t k�sz�tett, nagyszer� sz�n�szek (Johnny Depp, Carrie-Anne Moss, Peter Stormare) k�zrem�k�d�s�vel.
Extr�k: T�bb �z t�bbet l�t - dokumentumfilm a forgat�sr�l /kb.29 perc/. Tov�bb� egy filmet�d, amely a "Jelmeztervez�s, l�tv�nytervez�s" k�l�nlegess�geit, titkait t�rja fel: megismerj�k bel�le az eredeti helysz�nt (k�tsz�z lakos� kisv�ros) �s amit a st�b alak�tott rajta (hozz�var�zsolt�k a foly�partot, az �zletsort, valamint egy temet�t).
Egy�b: kimaradt jelenetek, az alkot�k komment�rja, eredeti filmel�zetes.
A DVD valamennyi extr�ja magyar felirattal lett ell�tva!

- Steve -

DVD-aj�nl�

Butch Cassidy �s a Sundance k�ly�k (1969)

K�t rokonszenves csirkefog� - mindketten val�ban l�tez� vadnyugati h�s�k voltak - Butch Cassidy (Paul Newman/) �s a Sundance k�ly�k (Robert Redford) egy rabl�banda vez�rei. A nagyszab�s� vonatrabl�s ut�n �ld�z�ik kis h�j�n a hal�lba hajszolj�k �ket. A zs�km�nnyal D�l-Amerik�ba sz�knek, ahol ism�t bankot rabolnak. Mexik�ban v�g�l elkapj�k �ket... Az izgalmas kalandfilm, Newman �s Redford pomp�s humor�nak k�sz�nhet�en, �j sz�nt "kevert" a western-palett�ra. Felejthetetlen jelenet, amikor Butch biciklizik a bar�tn�j�vel (Katharine Ross) Burt Bacharach Oscar-d�jas filmzen�j�re.
Extr�k: Werkfilm, audio-komment�rok, 7 r�vid interj� Paul Newman-nel �s Robert Redforddal, 3 el�zetes, produkci�s inform�ci�k.

A b�r�nyok hallgatnak (1991)

A fiatal FBI-�gyn�kn�, Claire Sterling (Jodie Foster) bekapcsol�dik egy gyilkoss�gsorozattal kapcsolatos nyomoz�sba. A gyilkos kil�te ismeretlen, csak annyit tudnak r�la, hogy "Buffalo Bill" megny�zza n�i �ldozatait, akiknek megcsonk�tott test�t a foly�ba dobja. A kegyetlen gyilkos csalija Clarice lesz, aki el�sz�r m�g nem a gyilkoss�gsorozat elk�vet�j�vel, hanem az egykori pszichi�ter, majd k�s�bb t�meggyilkos dr. Hannibal Lecterrel (Anthony Hopkins) tal�lkozik, egy igen j�l �rz�tt b�rt�nben. Lecter, mint egy b�bj�t�kos tartja kez�ben a sz�lakat, �s vezeti Clarice-t a helyes nyomra, mivel ter�pi�s gyakorlat�b�l felismeri a gyilkos egy�nis�g�t, tetteinek mot�vumait �s v�rhat� �jabb cselekedeteit. Hasznosnak bizonyul� tan�csai seg�ts�g�vel Clarice-nek siker�l a gyilkost lelepleznie, de Lecter is megsz�kik, �s ezzel folytat�dik a r�mt�rt�net... Az Oscar-d�j t�rt�net�ben ez a film az els�, melyet a horror m�faj�ban jutalmaztak, m�gpedig a legfontosabb kateg�ri�kban.
Extr�k: az alkot�k �s a szerepl�k komment�rjai, a film el�zetese, werkfilm, k�pgal�ria, kimaradt jelenetek, A labirintusban - �gy k�sz�lt A b�r�nyok hallgatnak /kb. 60 perc/, Anthony Hopkins �zenetr�gz�t�je(!), valamint bakik a jav�b�l.

- Steve -

Ism�t Velenc�re tekint a filmvil�g. Augusztus 29-e �s szeptember nyolcadika k�z�tt ugyanis �jb�l megrendez�sre ker�l a hagyom�nyos Nemzetk�zi Filmfesztiv�l - imm�r �tvennyolcadszor! Ez�ttal Milcso Mancsevszki versenyen k�v�li alkot�s�val, a brit-olasz-n�met-maced�n koprodukci�ban k�sz�lt Dust-tal indul a monstre program. �sszesen 140 filmet mutatnak be, 76 eg�sz est�s j�t�k-, 12 eg�sz est�s dokumentum- �s 52 r�vidfilmet - magyar alkot�s nincs k�z�tt�k. H�rom k�l�nb�z� zs�ri h�rom f�d�jnak sz�m�t� Arany Oroszl�nt oszt ki, egyet a Venezia 58 c�m� f�program 20 versenyfilmje egyik�nek, egyet a Cinema del Presente sorozat legjobb produkci�j�nak �s egyet a legjobb els� filmesnek. �letm�v��rt Arany Oroszl�nt vehet majd �t a francia Eric Rohmer, akinek versenyen k�v�l vet�tik L�Anglaise et le Duc c�m� �j filmj�t.

A "nagy" versenyprogramban szerepel t�bbek k�z�tt Larry Clark, Amos Gitai, Richard Linklater, Ken Loach, Mira Nair, Goran Paskaljevic, Lucian Pintilie, Walter Salles �s Andre T�chin�, a mai mozi kateg�ri�j�ban pedig, m�sok mellett ifj. Szergej Bodrov �s Werner Herzog �j filmje. Versenyen k�v�l mutatja be �j munk�j�t Woody Allen, John Carpenter, Peter Cattaneo, Youssef Chahine, Manoel de Oliveira, Albert �s Allen Hughes, David Mamet �s Steven Spielberg.

- Merliner News -

A Pesterzs�betr�l elsz�rmazott Hal�sz J�nos, azaz m�sk�pp John Halas idehaza Bortnyik S�ndor fest�m�v�sz kedves tan�tv�nya volt a f�iskol�n. Halas Angli�ban letelepedve megteremt�je lett a szigetorsz�gi rajzfilmgy�rt�snak. Sz�mtalan n�pszer� sorozat mellett eg�sz est�t bet�lt� filmeket is k�sz�tett. Ezek k�z�l tal�n a legjelent�sebb az 1954-es diktat�ra-ellenes szat�r�ja az �llatok l�zad�s�r�l. N�lunk akkor elk�pzelhetetlen lett volna, hogy bemutass�k, �s a filmt�rt�neti adatt�rak is �pphogy csak megeml�tett�k ennek az antikommunista szat�r�nak a l�tez�s�t, hiszen m�r az alapj�ul szolg�l� Orwell- k�nyv is csak a rendszerv�lt�s ut�n jelent meg el�sz�r magyarul.

Az indiai sz�let�s� George Orwell r�szt vett a spanyol polg�rh�bor�ban a k�zt�rsas�giak oldal�n. Gy�l�lt mindenf�le diktat�r�t, a gyarmatokat kizsigerel�, h�d�t� imperializmust �pp�gy, mint az egyenl�s�t� kommunista rendszert, amelyben "mindig vannak egyenl�bbek". Az �llatfarm c�m� l945-ben megjelent �llamszat�r�j�ban az �llatok a diszn� vezet�s�vel megd�ntik az emberek uralm�t, s a maguk �ltal ir�ny�tott farmon �nell�t�sra rendezkednek be. Hamarosan kider�l azonban, hogy bajok vannak a demokr�cia �rtelmez�se k�r�l.

Orwell k�nyve �s John Halas bel�le k�sz�lt anim�ci�ja m�ig sem vesz�tette el az aktualit�s�t. Minden olyan t�rsadalomban �rv�nyes, ahol nem �rv�nyes�l a demokr�cia, ahol valakik egyenl�bbek m�sokn�l. Err�l hamarosan a Duna Tv n�z�i is meggy�z�dhetnek, mivel e remekm�vet hamarosan m�sorra t�zik a m�holdas kultur�lis csatorn�n.

- Kelecs�nyi -

Az id�n hetven�t�dik �v�t bet�lt�tt vil�gh�r� lengyel filmrendez� �letm�v�b�l ind�t sorozatot szeptemberben a Duna Telev�zi�. A tekint�lyes, t�bb mint harminc alkot�st sz�ml�l� m�v�szi p�lya term�s�nek mintegy harmada, t�z filmalkot�s ker�l k�perny�re az �sz folyam�n.

A szeptember 30-�n indul� sorozat k�l�n �rdekess�ge lesz, hogy mindegyik film vet�t�se el�tt maga a rendez�, Andrzej Wajda besz�l majd m�v�nek keletkez�si k�r�lm�nyeir�l. A Szerelmi kr�nika c�m� 1985-�s filmmel kezd�dik a sz�ria, �s ez alkalommal lesz l�that� illetve ink�bb hallhat� Wojciech Kilar, a Wajda-filmek zeneszerz�j�nek Mise a b�k�r�l c�m� nagyzenekari szimf�ni�ja.

A t�z filmet most nem a vet�t�si �s nem is a keletkez�si sorrendj�kben aj�nljuk a rem�nybeli n�z�k figyelm�be, hanem az egyes m�vek t�rt�nelmi ideje szerint. A lengyel m�lt, saj�t n�p�nek t�rt�nelme �llt mindig �rdekl�d�se k�z�ppontj�ban, m�g olyankor is, amikor p�ld�ul a Danton c�m� filmj�ben a nagy francia forradalom egyik f�alakj�nak sors�r�l forgatott p�ld�zatszer� m�vet. A lengyelorsz�gi sz�ks�g�llapot bevezet�se ut�n k�sz�lt D�pardieu f�szerepl�s�vel, de a t�rt�nelem csak �r�gy�l szolg�lt a rendez�nek, hogy k�nt�s�ben elmondja, amit akkor ny�ltan nem lehetett.

Ez az egyetlen ilyen kit�r�, a t�bbi film a lengyel m�lttal �s jelennel foglalkozik, �s t�bbs�g�kben vagy klasszikus vagy kort�rsi irodalmi m�vek, reg�nyek, elbesz�l�sek vagy eposzok nyom�n k�sz�ltek. Wajda p�ly�j�nak utols� szenz�ci�ja a Pan Tadeusz, egy 19. Sz�zadi k�lt�, Adam Mickiewicz verses elbesz�l� m�v�nek monument�lis filmverzi�ja, amely hatalmas k�z�ns�gsikert aratott Lengyelorsz�gban. A m�sf�l-k�t �vsz�zaddal ezel�tti lengyel �let val�s�gos enciklop�di�j�t l�tjuk megelevenedni az id�s Wajda rendez�s�ben.

Ugyancsak klasszikus irodalmi m�, Reymont nagy reg�nye nyom�n k�sz�lt k�t �s f�l �vtizeddel ezel�tt Az �g�ret f�ldje. A k�tr�szes, nagyszab�s� filmalkot�s a kapitalizmus lengyelorsz�gi kibontakoz�s�nak t�rt�net�t mes�li el h�rom bar�t �let�nek t�kr�ben (az egyik f�szerepl� Daniel Olbrychski).

Szint�n a m�ltba kalauzol a Menyegz�, amely Jancs� Mikl�s parabolisztikus filmjeire eml�keztet�en zs�folt szimb�lumokkal terhes nyelvezetet haszn�lva kalauzol a sz�z �vvel ezel�tti lengyel vil�gba, amikor �n�ll� orsz�ga sem volt a nemzetnek, s megosztott (osztr�k, orosz, n�met) uralom alatt egyed�l a kult�ra k�pviselhette a nemzeti identit�st. Ez is klasszikus m�, egy Wyspianski dr�ma alapj�n forgatta Wajda.

A Ny�rfaliget bens�s�ges kamaradr�ma. Nem nagy t�rt�nelmi k�rd�sekkel foglalkozik. Egy t�d�beteg fiatalember lass� haldokl�s�nak k�psoraival az egy�ni �let �rtelm�r�l �s �rt�keir�l medit�l - cs�ndes rezign�ci�val �s belet�r�d�ssel. Ez a film tal�n Wajda eg�sz p�lyafut�s�nak legszebben f�nyk�pezett alkot�sa. Megl�tszik rajta, hogy rendez�je valaha fest�nek k�sz�lt �s k�pz�m�v�szeti tanulm�nyokat folytatott miel�tt filmes lett.

A Lotna az 1939-es lengyel h�bor�s trag�di�nak �ll�t eml�ket. Azokban a napokban j�tsz�dik, amikor N�metorsz�g lerohanta s szinte v�dekez�sre k�ptelen, a modern tankok ellen m�r-m�r k�z�pkorias m�don hadba indul� alig k�t �vtizede �jra �n�ll� orsz�got. N�h�ny katonatiszt egy�ni sors�val mutatja meg utal�sszer�en a nagyobb l�pt�k� katasztr�f�t.

A sorozat kezd�darabja, a Szerelmi kr�nika, melyet egy kort�rs �r�, Tadeusz Konwicki reg�nye alapj�n k�sz�tett, szint�n a h�bor� kit�r�s�nek idej�n j�tsz�dik. Wajda szinte m�ni�s k�vetkezetess�ggel t�rt vissza a lengyel t�rt�nelem egyes fordul�pontjaihoz. Ilyen l�nyegi pillanat lehetett sz�m�ra a h�bor� befejez�se, a b�ke els� napja is. Ekkor j�tsz�dik legh�resebb filmje, a Hamu �s gy�m�nt, amely nemcsak egy nemzed�k kultuszfilmje lett (Cybulski s�t�t szem�veges, k�s�bb m�tossz� v�l� filmalakja miatt is), de az egyetemes filmt�rt�net klasszikusa, alapm�ve. A b�ke els� �r�iban utols� h�bor�s �ldozatt� v�l� jobb sorsra �rdemes ifj� aur�j�val �r�kl�t� tragikus szimb�lumot teremtett.

A sorozat k�t utols� filmje a t�rt�nelmi tegnapokkal foglalkozik. A m�rv�nyember filmrendez�n�je egy �tvenes �vekbeli �lmunk�s sorsa ut�n nyomoz. Egy �j nemzed�k elfogulatlan b�r�l� pillant�s�n kereszt�l ismerj�k meg a szem�lyi kultusz s�t�t �veit.

A vasember m�r a legfrissebb f�lm�ltba visz vissza. A Szildarit�s szakszervezet 1980-as harcai �llanak az esem�nyek k�z�ppontj�ban, amikor a lengyel t�rt�nelem megint tragikus fordul� el�tt �llt. Egy kisebb mell�kszerepben felt�nik a filmben egy val�s�gos t�rt�nelmi h�s, Lech Valesa is.

- Kelecs�nyi -

DVD-aj�nl�

Kusturica 1997-es filmje t�k�letesen illeszkedik A cig�nyok idej�hez, e tarka cig�nyeposzhoz amely leny�g�z�en �br�zolta a jugoszl�viai rom�k �let�t. A Macskajajban a rendez� egym�sba fonod�, �sszetett k�pekkel festi le egy babon�s cig�ny csal�d �let�t, �lmait, k�tel�keit. Matko (Bajram Severdzan), a t�nkrement feketepiaci keresked� a roma keresztap�t�l szerez p�nzt mer�sz terv�hez, a tehervonatrabl�shoz. Az akci� azonban balul �t ki, a f�rfi hamarosan egy h�tpr�b�s gengszter mark�ba ker�l. A gengszter arra akarja k�nyszer�teni Matk�t, hogy fia Zare (Florijan Ajdini) vegye feles�g�l a bandita sz�p nev� (Ladybird), de b�nronda l�ny�t. Zare azonban egy m�sik l�nyba szerelmes.
Thierry Arbogast operat�r (�t�dik elem) j�volt�b�l k�l�n�s k�pi vil�g� jeleneteket l�thatunk, ahol t�bbek k�z�tt egy soromp� v�g�re akadt, esernyovel kalimp�l� hivatalnok, �s egy kiszuper�lt trabantb�l nagyokat harap� diszn� is megjelenik... 130 percnyi elr�ppen�, katartikus �lm�ny!
Extr�k: a film el�zetese.

- Steve -

Az els� film el�tt m�g minden lehet, ut�na m�r nem minden. A rendez� megsz�laltatott egy hangot, s ez a hang sok�ig, tal�n p�ly�ja v�g�ig elk�s�ri - m�g akkor is, ha id�vel m�r eg�szen m�s dallamot kompon�l. A Duna Telev�zi� nagysiker� "�gy j�tt�nk..." sorozata mint�j�ra ind�tja most "�gy j�tt�nk... a BBS-ben" c�m� programj�t. A hetvenes �vekt�l a kilencvenesekig.

Erd�ly Mikl�ssal indul a sorozat. A magyar k�pz�m�v�szeti �s filmes avantgarde egyik, tal�n legnagyobb alakj�nak m�ra szinte klasszikuss� v�lt opusa a Verzi�, mely Kr�dy Gyula A tiszaeszl�ri Solymosi Eszter c�m� dokumentum-reg�ny�nek szabad �tirata. A film a m�lt sz�zadv�gi zsid�ellenes kirakatper f� hamistan�j�ul kiszemelt gyerek, Scharf M�ric "betan�t�s�t" �rdekes vizu�lis nyelven �br�zolja. A t�nyek, a hamis �s elk�pzelt esem�nyek keverednek, �tik egym�st, feleselnek �s c�folj�k egym�st. A betan�tott hamis vallom�s sz�vege �lland� ellent�tbe ker�l a k�pekkel. K�pzelet-form�ci�k �lland�, gomolyg� form�l�d�sban. A k�nyszer-kital�ci� k�peinek monotonul agressz�v tolakod�sa el akarja nyomni a val�s�g k�peit. A val�s�g, az eml�kk�pek nehezen megfoghat� �tv�ltoz�sa zajlik: "vallom�s-m�solatok", hogy Erd�ly egy m�sik filmj�hez hasonl�tsuk... A Tavaszi kiv�gz�s, Erd�ly Mikl�s egyetlen sz�nes filmje olyan, mint egy Kafka-novella: valaki buzg�n megjelenik saj�t kiv�gz�s�n, �s reklam�lja a k�sleked� h�h�rt. Amit l�tunk, k�s�rteties �s elgondolkodtat�.

A BBS indul� rendez�i a hetvenes �vekt�l, tal�n er�sebben mint az el�z� nemzed�kek alkot�i, a filmnyelvi k�s�rletek fel� fordultak. Ez persze nem v�laszthat� el egyszer�s�t� m�don a m�lyebb val�s�g�br�zol�s ig�ny�t�l. J� p�lda erre a ma m�r t�bb nagy nemzetk�zi d�jjal elismert Forg�cs P�ter munk�ss�ga. Forg�cs r�gi amat�rfilmeket vesz munk�ba: �gy alak�tja �t �ket, hogy a "tal�lt t�rgyak" megsz�lalhassanak, hogy hiteless�g�k m�g er�sebb� v�lj�k. Most a Priv�t Magyarorsz�g c. t�bb fejezet� filmdokumentum els� darabjait l�thatjuk: e priv�t-t�rt�nelem nemcsak a poros k�nyvekn�l izgalmasabb, hanem az akci�filmek n�melyik�n�l is.
Itt az alkalom, hogy ne csak a fesztiv�l-�nyencek, ne csak a "szakma", de a t�v�n�z�k sokas�ga is megismerkedjen Szirtes Andr�s els� munk�ival. "K�s�rleti" filmeknek mondjuk �ket, s val�ban nem szokv�nyos mozi�lm�nyt ny�jtanak: a felfedez� szem diadalai ink�bb (Hajnal, Pronuma bolyok).

Beharangoz�nk nem tud elid�zni a sorozat minden darabj�n�l, b�r mind meg�rdemeln�. L�thatja itt a n�z� �cs Mikl�snak, a magyar alternat�v film tal�n legtehets�gesebb alkot�j�nak els� Bal�zs B�l�s filmj�t (�hes ingov�ny), mik�nt a Meg�ll az id�-ben sz�n�szk�nt ismert S�th S�ndor Sz�rnyas �gyn�k�-t is.
Azt hiszem, nagy sz�ks�g van ilyen �jra-felfedez� filmsorozatokra. A magyar film mai nem t�l kedvez� helyzet�ben mindenkit (n�z�ket, szakmabelieket) r��breszthet, hogy milyen tehets�ges alkot�k tudn�nak kibontakozni, ha t�bb lehet�s�get kaphatn�nak. �s most nemcsak a sorozat befejez� darabj�nak (Paramicha) rendez�j�re, Szederk�nyi J�li�ra gondolok, b�r nem b�nom, hogy az o nev�vel fejezem be ezt az aj�nl�st...

- Bik�csy Gergely -

DVD-aj�nl�

Vannak olyan szerelmi kom�di�k, amelyek szentiment�lis m�z n�lk�l is m�lyen meghatnak. Harry (Billy Crystal) �s Sally (Meg Ryan) egy hossz� aut��ton ismerkednek meg, �s r�gt�n annyira �sszevesznek, hogy hallani sem akarnak egym�sr�l. A k�vetkez� �vekben id�r�l id�re l�tj�k ugyan egym�st, de csak 12 esztend�vel k�s�bb - miut�n mindketten elv�ltak - hat�rozz�k el, hogy j� bar�tok lesznek. A k�rd�s ezek ut�n csak az, hogy l�tezik-e f�rfi �s n� k�z�tt bar�ts�g szex n�lk�l. A film szerint a v�lasz: nem!

Val�j�ban mindketten az igaz szerelmet keresik. A boldog kibontakoz�sig azonban m�g v�rni kell eg�szen a befejez�sig. A n�z� addig is felszabadultan nevet a Harry �s Sally k�zt �jra �s �jra kit�r� heves sz�p�rbajok alatt. Meg Ryan olyan meggy�z�en �s szellemesen j�tszotta szerep�t, hogy az�ta sem szabadult meg az ide�lis lovestory h�sn� skatuly�j�t�l. Arr�l nem is besz�lve, hogy neki k�sz�nhetj�k a filmt�rt�net tal�n legjobban elj�tszott orgazmus�t, amelyet egy �tteremben, besz�lget�s k�zben mutat be.

A film forgat�k�nyv�r�ja az a Nora Ephron, akinek rendez�s�ben Meg Ryan tov�bbi k�t film - A szerelem hull�mhossz�n (1993) �s A szerelem h�l�j�ban (1998) - f�szerep�t is elj�tszotta, Tom Hanks partnerek�nt. Az Intercom j�volt�b�l mindk�t film megjelent m�r kor�bban DVD-n.
Extr�k: �gy k�sz�lt a Harry �s Sally (When Harry met Sally...) - 33 perces werkfilm. A rendez�, Rob Reiner audiokomment�rja, h�t kimaradt jelenet, eredeti el�zetes, valamint Harry Connick videoklipje.

- Steve -

Az elt�nt mozik nyom�ban. Ez volt a c�me annak a ki�ll�t�snak, amely a budapesti Ernst M�zeum rendez�s�ben volt l�that� 200l. m�jus�ban-j�nius�ban.

A m�zeum munkat�rsai igyekeztek �sszeszedni minden tervrajzot, f�nyk�pet, nyomtatv�nyt �s t�rgyi kell�keket, amelyek nagyj�b�l az elm�lt hetven �v, teh�t a hangosfilm id�szak�nak mozijait kell�k�ppen reprezent�lj�k. A ki�ll�t�s vend�gk�nyv�nek tan�s�ga szerint f�radoz�suk teljes sikerrel j�rt. Meghat� bejegyz�sek igazolj�k, hogy aki f�lkereste a Nagymez� utcai m�zeum termeit, kicsit �t�lhette azt az �lm�nyt, milyen volt egy moziba bel�pni mondjuk a hatvanas �vekben. Val�s�gos p�nzt�rf�lke fogadta a n�z�ket, az akkori hely�rakkal �s jellemz� feliratokkal. N�h�ny r�gi sz�ksor is �llt a teremben, amelybe bele�lve megtapasztalhattuk, nem is voltak olyan k�nyelmetlenek, mint amilyennek a multiplexek mai h�vei �ll�tj�k. A ki�ll�t�s sajnos m�r bez�rt, b�r felmer�lt a gondolat, hogy �lland� jelleggel �t kellene k�lt�ztetni valamelyik megsz�nt, de m�g haszn�lhat� mozi �resen �ll� term�be.

A Duna Tv munkat�rsai, Banner G�za szerkeszt� �s Mak� Andrea az Ernst M�zemban �s a Corvin Filmpalot�ban forgatt�k azt a mintegy egy�r�s filmj�ket, amelyben nemcsak a ki�ll�t�s soha vissza nem t�r� hangulat�t pr�b�lt�k megragadni, hanem a lencsev�gre kapott nyilatkoz�k (t�bbek k�z�tt Bacs� P�ter, B�ron Gy�rgy, Grunwalsky Ferenc, Koltai Lajos, R�day Mih�ly, Szab� Zolt�n Attila) seg�ts�g�vel arra pr�b�ltak feleletet kapni, milyenek is voltak azok a r�gi, imm�r megsz�nt, �talak�tott mozik, �s jobbak-e a mai multiplexek azokn�l. Az olykor egym�ssal is vitatkoz� szerepl�k szavaib�l tal�n �ssze�ll egy hiteles k�p arr�l, mi t�rt�nt a rendszerv�lt�s �ta a hazai mozipiacon, �s mi lehet a filmn�z�s, a moziz�s honi j�v�je.

(Duna TV, j�lius 25. szerda 2l.35.)

- Kelecs�nyi -

DVD-aj�nl�

E havi DVD-mozimozzanatokat �sszegz� �r�sunkban olyasf�le filmmesket�ket aj�nlunk a T. Olvas�! figyelm�be, amelyek valamilyen m�don az �let titkait f�rk�szik, �s a lehets�ges menek�l�si �tvonalakr�l is besz�molnak humoros, sokszor ironikus form�ban.

J�ttem, l�ttam, bek�lt�ztem (Housesitter - 1992)

Newt Davis (Steve Martin) sikeres �p�t�sz, aki v�gre val�ra v�lthatta �lm�t �s meg�p�thette �lete mesterm�v�t, a saj�t h�z�t. Boldogs�ga azonban nem lehet teljes, ugyanis nincs asszony, akit �temelhetne az �j lak�s k�sz�b�n. Gyermekkori szerelme kikosarazta, amikor megk�rte a kez�t. A v�rz� sz�v� �p�t�sz egy szomork�s �jszak�n egy pinc�rn�nek, Gwennek (Goldie Hawn) panaszolja el b�nat�t, nem sejtv�n, hogy ezzel m�g tov�bb tet�zi a bajt. Gwen ugyanis eg�szen id�ig nem rem�lte, hogy valaha is jobbra fordul a sora. Most azonban remek �tlete t�mad. Felsz�ll az els� buszra, megkeresi Newt �resen �ll� luxus otthon�t �s egyszer�en bek�lt�zik. (Tipikus! - a szerk.)
Extr�k: interakt�v men�k, az alkot�k filmogr�fi�ja, produkci�s inform�ci�k.

�letvonat (Train de Vie)

1941-ben j�runk. A n�cik sorra deport�lj�k Kelet-Eur�p�ban a zsid� lakta falvakat. Az egyik k�zs�g a menek�l�s k�l�n�s �tj�t v�lasztja. A falu bolondj�nak (Lionel Abelanski) kezdem�nyez�s�re "�ldeport�l�st" szerveznek. N�ci egyenruh�kat varrnak, mozdonyt �s vagonokat v�s�rolnak. Egy napon, mint No� b�rk�ja egykoron, a falu �sszes lak�j�val elindul a vonat... A film 1998-ban a Sundance filmfesztiv�l k�z�ns�gd�j�t, a velencei filmfesztiv�lon pedig a kritikusok d�j�t nyerte el.
Extr�k: magyar szinkron �s felirat, 16:9-es k�par�ny, a 103 perces, 1998-ban k�sz�lt film el�zetese

- Steve -

Mozivar�zs

R�zsa J�nost eg�sz p�lyafut�sa alatt a fiatalok vil�ga foglalkoztatta. A kardos ferenccel k�z�sen k�sz�tett brav�ros bemutatkoz�suk (Gyerekebetegs�gek) �ta majdnem minden filmj�ben gyerekek vagy kamaszok a f�szerepl�k. H�sei sosem l�pik �t a feln�ttkor k�sz�b�t, olykor nemcsak �letkori, hanem erk�lcsi �rtelemben sem.

A F�l�lom az l989-es Budapesten j�tsz�dik. Szerepl�i olyan fiatalok, akik nem tal�lj�k hely�ket az �letben. Nekik nemcsak az ifj�s�g mindekori beilleszked�si gondjaival kell szemben�zni, hanem azzal a trt��nelmi t�nnyel is, hegy megmozdult, s�t, felfordult k�r�l�tt�k a vil�g. A feln�ttek a t�rsadalmi �let gy�keres �tform�l�s�val vannak elfoglalva, tet�zik a rendszerv�lt� folyamat, minden forrong, �talakul. A filmbe ebb�l a v�ltoz�sssorozatb�l csak annyi sz�r�dik be, hogy a t�rt�net egyik szerepl�je erd�lyi menek�lt. A kamaszok unj�k magukat, k�ptelenek �rtelmes c�lokat k�vetni, �s a sz�leik sem tudnakl sz�mukra semmif�le hasznos �letmodellt felmutatni. Szinte term�szetesen sodr�dnak bele a b�n�z�s vil�g�ba. Ebbe a siv�r �rzelmi k�zegbe ker�l bele az erd�lyi menek�lt l�ny, akinek hat�sa al�l egyik fi� sem tudja kivonni mag�t.

R�zsa J�nos pontos t�rsadalomk�pet rajzol az �vtizeddel kor�bbi �llapotokr�l. Ma m�r szinte t�rt�nelmi t�vlatb�l n�zhet�nk vissza arra a korra, amelyben a film j�tsz�dik. A probl�m�k, a fiatalok beilleszked�si gondjai az�ta sem old�dtak meg , s�t, sokkal nagyobb m�rteket �lt�tt az aff�le devi�ci�s magatart�s, melyet a F�l�lom pontosan r�gz�tett.

(Duna TV, cs�t�rt�k 22.35)

- Kelecs�nyi -

Mozivar�zs

Nem volt k�nny� dolga Feh�r Imre rendez�nek, akinek eml�k�re most sorozatban mutatja be filmjeit a Duna Tv, amikor a nagyon sikeres Bakaruh�ban ut�n ebbe a M�ricz-adapt�ci�ba fogott. Mindenki azt v�rta t�le, hogy megism�tli majd el�z� filmje diadal�t. Term�szetesen nem �gy lett. Nem is lehet remekm�veket fut�szalagon gy�rtani. Azt sem lehet pontosan tudni, mi�rt �ppen ezt a M�ricz-�r�st v�lasztott�k kiindul�pontul. Nagy kritikai realista �r�nknak addig �gysem volt szerencs�je a filmesekkel. A m�sodik vil�gh�bor� el�tt m�vei kritikai �l�t elv�ve haszn�ltak f�l �r�sait, az l955-os Rokonok-adapt�ci� pedig el�gg� sz�rk�re sikeredett.

Az �gi mad�r a szabads�g jelk�pe, az� a szabads�g�, amely m�g a p�rv�laszt�sban sem illeti meg a szeg�ny zsell�rcsal�db�l sz�rmaz� k�t fiatalt. Hi�ba d�nt �gy a le�ny, hogy ink�bb a gazdag k�r�t v�lasztja, sz�ve csak visszah�zza a szerelm�hez. Mintha a Talpalatnyi f�ld �vtizeddel kor�bbi �rzelmi konfliktusa jelenne meg �jra ebben a t�rt�netben. Megint Szirtes �d�m j�tssza az �rzelmeiben kisemmizett parasztfi� szerep�t. A szenz�ci� azonban a szerelmi vet�lyt�rs�t alak�t� Kiss Ferenc megjelen�se a filmv�sznon. A kit�n� dr�mai sz�n�sz (akinek remek j�t�k�r�l a m�lt h�ten az Elcser�lt emberben gy�z�dhettek meg a Duna TV n�z�i) politikai okok miatt elszenvedett hossz� b�rt�nb�ntet�s�nek let�lt�se ut�n ebben a filmben folytatta megszakadt p�lyafut�s�t. A k�z�ns�g miatta v�ltott jegyet a moziba, �s kereste benne t�zegyn�h�ny �vvel kor�bbi eml�keit. �jra megkedvelt�k Kiss Ferencet, annak ellen�re, hogy ebben a filmben � a negat�v h�s, a tehet�s nagygazda.

(Duna TV, j�lius 20. p�ntek l9.00)

- Kelecs�nyi -

Mozivar�zs

A Duna t�v� - hi�nyp�tl� m�don - egy m�r-m�r elfeledett klasszikust t�z hamarosan a m�sorra. J�lius 21-�n �jf�lt�jt a Tat�rpuszt�t tekinthetik meg a filmek, a j� mozi szerelmesei.

Dino Buzzati (l906-l972) olasz �r�t els�sorban az Egy szerelem t�rt�nete c�m� mer�szen erotikus le�r�sokkal tark�tott reg�nye alapj�n ismerik a magyar olvas�k. Buzzati val�ban sokf�le m�fajban kipr�b�lta a tehets�g�t. Sokat utazott, �js�g�r�k�nt dolgozott, �s mivel (el)ismert fest� volt, maga illusztr�lta a m�veit. N�lunk is kiadt�k K�pes po�ma c�men k�l�n�s k�nyv�t, amely a k�preg�nyek st�lus�ban mes�l el �s rajzol meg egy t�rt�netet. Legh�resebb reg�nye k�ts�gk�v�l a Tat�rpuszta, amely l940-ben jelent meg, de magyarra csak nagyon sok�ra ford�tott�k le. Ennek a k�nyvnek ott a helye a vil�girodalom legjelent�sebb katonareg�nyei k�z�tt, Joseph Heller a 22-es csapd�ja vagy Ottlik G�za Iskola a hat�ron c�m� k�nyve mellett.

A Tat�rpuszta filmv�ltozat�t Valerio Zurlini k�sz�tette l976-ban. Kedvelte a h�bor�s t�m�kat, � rendezte p�ld�ul a n�lunk is n�pszer� Katonal�nyok (l965) c�m� filmet. Ig�nyess�ge miatt sok�ig d�delgette filmterveit. A Tat�rpuszta megval�s�t�s�hoz is m�g Buzzati �let�ben fogott hozz�. Befejez�se ut�n nem is csin�lt t�bb filmet l982-ben bek�vetkezett hal�l�ig. Am�gy a reg�ny �s a bel�le k�sz�lt filmv�ltozat a katonai �let siv�rs�g�t mutatja (t�rja?) fel. F�h�se egy �leten �t k�sz�lt a nagy feladatra, de mire r�vbe �rne, meg�regszik, �s fel kell adnia az el sem kezdett harcot. A szerepl�k n�vsora impoz�ns. Egy eff�le t�m�j� filmben term�szetesen sok m�lik a kiv�lasztott f�rfi sz�n�szeken. Az olasz rendez� Vittorio Gassman, Philippe Noiret, Jean-Louis Trintignant, Jacques Perrin �s Francisco Rabal k�z�tt osztotta sz�t a fontosabb szerepeket.

- Kelecs�nyi -

DVD - aj�nl�

A DVD-n kaphat� j�t�kfilmek megv�s�rl�s�n�l m�r nem az a k�rd�s, hogy melyik filmet tegy�k bele a kosarunkba, hanem sokkal ink�bb az, hogy milyen kiad�sban jelent meg a h�napok �ta beharangozott, sokunk �ltal oly nagyon �h�tott filmcsemege. J�l p�ld�zza ezt Kubrick k�l�nf�le DVD v�ltozatokban kiadott �letm�ve.

Ha a mester m�g �lne, biztosan �gyelne arra, hogy valamennyi kiad�s a lehet� legteljesebb, dokumentumokkal telezs�folt v�ltozatban jelenjen meg. Figyel� �s minden apr�s�gra kiterjed� tekintet�nek hi�nya miatt, soha nem lehet�nk biztosak abban, hogy n�h�ny h�nappal az els� �ltalunk megv�s�rolt verzi� ut�n, nem botlunk-e bele egy sokkal teljesebb kiad�sba, de h�t az �zlet az �zlet. Vagy azt is mondhatjuk: ah�ny orsz�g annyif�le v�ltozat.

Az USA-ban Stanley Kubrick szinte valamennyi j�t�kfilmj�t kiadt�k DVD-n. Legut�bb egy h�t lemezb�l �ll� gy�jtem�nyes kiad�ssal lept�k meg a rajong�kat. A feh�r k�t�s� d�szdobozban - egyes r�gi� k�ddal - a k�vetkez� filmek tal�lhat�k: Lolita, Dr. Strangelove, 2001: �rod�sszeia, Mechanikus narancs, Barry Lyndon, Ac�ll�ved�k �s v�g�l a Ragyog�s, amelyhez tartozik egy harminc perces dokumentumfilm a forgat�sr�l Kubrick l�nya, Vivian nyom�n.

Haz�nkban el�sz�r a Dr. Strangelove, majd a T�gra z�rt szemek jelent meg kis ez�st korongon a kultikus rendez�t�l. 2000 kar�csonya el�tt pedig m�r a magyar feliratos Spartacus is az �zletek polcaira ker�lt. Most pedig a frissen megjelent 2001: �rod�sszeianak �rvendezhet�nk. A feh�r bor�t� tetej�n "STANLEY KUBRICK GY�JTEM�NY" felirat olvashat�, amir�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy az Intercom az amerikai v�ltozatot vette �t. K�r! Az angolok ugyanis j�nius 12-�n, egy id�ben a magyarorsz�gi megjelen�ssel piacra dobt�k a film k�tlemezes, gy�jt�knek sz�nt v�ltozat�t a k�vetkez� extr�kkal: a DVD mellett, az eredeti filmzen�t tartalmaz� CD, 2.21:1 k�par�ny� anamorf k�p, a film eredeti el�zetese �s egy f�zet a forgat�sr�l k�sz�tett fot�kkal, v�zlatokkal. A magyar v�ltozat bor�t�ja ezzel szemben azzal riogatja a gy�jt�ket, hogy "v�gott" verzi�ban n�zhetik meg Kubrick remekm�v�t - a mester meg forog a s�rj�ban - szerencs�re a forgalmaz�, mint annyiszor m�r, most is t�vedett...

Hasonl�an j�rtak azok, akik m�r megv�s�rolt�k a Columbia/Tristar �ltal, 1999-ben kiadott, magyar felirattal is ell�tott Dr. Strangelove-ot. Hamarosan megjelenik ugyanis a film extra v�ltozata, amely a kor�bbi kiad�shoz k�pest tartalmaz egy 23 perces filmet "Kubrick m�v�szete" c�mmel, tov�bb� egy 46 perces werkfilmet, valamint egy interj�t Peter Sellers-szel �s George C. Scottal. N�zz�k meg ezut�n a haz�nkban m�r kaphat�, illetve a k�zelj�v�ben megjelen� Kubrick DVD-k list�j�t:

Dr. Strangelove (Dr. Strangelove: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)

Egy klasszikus film 1963-b�l, amelyet a rendez� politikai okokra hivatkozva nem engedett bemutatni a kommunista orsz�gokban, ez�rt k�zel harminc �vig mi sem l�thattuk. Kubrick kilencvenperces szat�r�ja a hidegh�bor�t �s az amerikaiak �s a szovjetek k�z�tti ellens�gesked�st mutatja be. Az amerikai l�gier� egyik t�bornoka meg�r�l, �s bomb�z�kat k�ld a Szovjetuni� megsemmis�t�s�re, mert azt gondolja, hogy a kommunist�k orsz�ga elpuszt�t�s�ra k�sz�lnek. Az ellens�g azonban hasonl�k�pp fenyegeti az USA-t. A katasztr�f�t csak h�rom ember f�kezhetn� meg: az amerikai eln�k, egy brit tiszt �s egy volt n�ci tud�s, Dr. Strangelove. A DVD v�ltozat a film mozikban bemutatott eredeti k�par�ny�ban l�that�. A lemezen tal�lhat� extr�k k�z�l kiemelkedik a film eredeti mozi-el�zetese, amely a kor�t meghazudtol� rendk�v�l feszes, perg� ritmus� v�g�sokkal k�sz�lt.
Extr�k: 23 perces dokumentumfilm "Kubrick m�v�szete" c�mmel, 46 perces werkfilm, filmel�zetes, Peter Sellers �s George C. Scott interj�.

2001: �rod�sszeia (2001: A Space Odyssey) 143 perc

Stanley Kubrick sci-fij�nek �sbemutat�ja (1968) m�rf�ldk� volt a k�vetkez� �vtizedek filmrajong�i sz�m�ra. A rendez� a londoni Pinewood st�di�beli t�bb mint h�rom�ves munka ut�n p�ratlanul eredeti vizu�lis utaz�st mutatott be. Egy rejt�lyes f�ld�nk�v�li monolit szimb�luma kapcsolja �ssze n�gy epiz�dban az emberis�g t�rt�net�t. A 2001. mer�sz nyit� k�psor�ban a m�ltat k�ti �ssze a j�v�vel. "Valaki azt mondta, hogy a majomember �s a civiliz�lt ember k�z�tt az ember a hi�nyz� l�ncszem" - mondta Kubrick. A filmet lez�r� "csillagkapu jelenet" t�k�letesen egybecsengett a hatvanas �vek v�g�nek "pszichedelikus" �let�rz�s�vel. A jelenet l�tv�ny�t Douglas Trumbull tervezte meg, aki a kivitelez�shez egy Slitscan n�vre keresztelt g�pet tervezett. �sszesen 18 h�napot t�lt�ttek a 205 speci�lis effektus felv�tel�vel, amely a teljes film mintegy fel�t teszi ki. A mai n�z�t is meglep� technikai pontoss�g �s a k�pi effektusok leny�g�z� hat�sa �j t�vlatokat nyitott a fantasztikus film m�faja el�tt. B�r a film t�bb mint h�rom �vtizede k�sz�lt, �s az id�k sor�n j�csk�n megv�ltozott az �rutaz�s j�v�j�r�l alkotott k�p�nk, Kubrick 143 perces remekm�ve - sz�mos m�s sci-fi alkot�ssal szemben - semmit sem vesz�tett hat�s�b�l, hiszen az Oscar-d�jas tr�kk-arzen�l �s az elgondolkodtat�, tartalmas t�rt�net j�val t�lmutatott saj�t kor�n.
Extr�k: interakt�v men�k, a film el�zetese.

T�gra z�rt szemek (Eyes Wide Shut)

K�zel t�z esztend�vel legut�bbi j�t�kfilmje, az Ac�ll�ved�k bemutat�sa ut�n Kubrick lehet�s�get kapott, hogy megval�s�tsa r�gi �lm�t. �lland� st�di�ja, a Warner Bros. javaslat�ra megszak�totta kor�bban betervezett sci-fije, az Al (Mesters�ges Intelligencia) el�k�sz�leteit egy rejt�lyes v�llalkoz�s kedv��rt, amely a k�lt�i sz�ps�g� T�gra z�rt szemek c�met kapta. Az erotikus jelenetekben b�velked� forgat�k�nyvet Kubrick r�gi munkat�rsa, Frederick Raphael �rta Schnitzler Traumnovelle-je alapj�n, a f�szerepl� pszichol�gus h�zasp�rt - akik p�cienseik seg�ts�g�vel val�s�tj�k meg szexu�lis v�gy�lmaikat - a Nicole Kidman-Tom Cruise �lomp�r j�tssza. 1996 november�ben a Pinewood st�di� falai k�z�tt kezd�d�tt meg a teljes titoktart�sban zajl� forgat�s, amelyb�l el�sz�r Harvey Keitel sz�llt ki. Az � szerep�t Sidney Pollack vette �t. A k�vetkez� �ldozat Jennifer Jason Leigh lett, aki nem hagyta ott az elh�z�d� forgat�s miatt, Cronenberg eXistenZ�nek felv�teleit. �t Marie Richardson v�ltotta fel. Az eg�sz filmen v�gig ott a zseni k�zjegye, aki k�ny�rtelen�l lemeztelen�ti h�seinek lelk�t. A Lolita-botr�ny �ta �nk�ntes angliai sz�m�zet�sben �l� amerikai rendez� nem k�v�nta eredeti helysz�nen forgatni a reg�ny helysz�n��l szolg�l� Velenc�b�l a mai New Yorkba �thelyezett t�rt�netet, ez�rt a d�l-londoni st�di�ban �p�tett�k fel a Greenwich Village �s a Soho n�h�ny utc�j�t.
A DVD interakt�v men�je, jobban van megv�gva, mint a film nyit�jelenete. A men�ben p�ld�ul nem engedik, hogy Kidman ruh�ja eg�szen lecs�sszon a test�r�l, �gy a nyit� jelenet vetk�z�s�t nemcsak el�k�sz�tik, hanem hat�stalan�tj�k is; amit nem l�tunk teljesen, az mindig izgalmasabb! Szeg�ny Kubrick, m�r nem l�thatta a DVD v�ltozatot - � aki annyira vigy�zott �let�ben arra, hogy ne piszk�ljanak bele a filmjeibe.
Extr�k: Nicole Kidman, Tom Cruise �s Steven Spielberg interj�, k�t tv-el�zetes.

- Steve -

A kultur�lis t�rca tervei szerint a k�z�ns�g m�r a kar�csonyi �nnepek idej�n birtokba veheti a volt Ur�nia mozit.

A Nemzeti Filmsz�nh�z a pinceszinten k�t kamarateremmel b�v�l, �s k�v�z� is helyet kap a fel�j�tott moziban, ahol f�k�nt magyar �s eur�pai alkot�sokat vet�tenek majd. A k�s� eklektikus st�lusban �p�lt, majd el�sz�r mulat�k�nt, tudom�nyos te�trumk�nt, k�s�bb filmsz�nh�zk�nt m�k�d� Ur�nia mozi t�bb mint k�t �vvel ezel�tt, 1999. m�jus 31-�n z�rt be. A filmsz�nh�z fel�j�t�s�ra a kultuszt�rca tervp�ly�zatot �rt ki, amit M�nyi Istv�n �p�t�szst�di�ja nyert meg tavaly m�jusban. A gy�ztes p�ly�zatban szerepelt, hogy a mozi homlokzat�t �s bels� tereit a kor�bbi, sz�z �vvel ezel�tti �llapot�nak megfelel�en rekonstru�lj�k. A mozi teljes m�eml�ki rekonstrukci�j�t a p�ly�zat �tj�n id�n m�jusban kiv�lasztott Architekton Rt. v�gzi, az aj�nlata szerint 795 milli� forint�rt. A fel�j�t�s teljes k�lts�gei azonban el�rik az egymilli�rd forintot.

- Merliner News -

DVD - aj�nl�

Macska a forr� b�dogtet�n (Cat On A Hot Tin Roof)

Tennessee Williams sz�nm�ve alapj�n k�sz�lt az 1958-as mozi, kit�n� szereposzt�ssal. A nagybeteg Big Daddy (Burl Ives) 65. sz�let�snapj�ra �sszegy�lik a csal�d, t�bbek k�z�tt elj�n hozz� fia, Brick (Paul Newman) is a feles�g�vel, Maggie-vel (Elizabeth Taylor). Brick nincs kib�k�lve sors�val, az alkoholban keres mened�ket �s feles�g�t�l is elhideg�lt. A csal�dban rendszeresek a heves vit�k, amelyek felkorb�csolj�k a szenved�lyeket. Az egyik ilyen �sszesz�lalkoz�sban Brick az apja szem�re veti, hogy sohasem kapott t�le igazi szeretetet. Ezut�n apa �s fia �jra egym�sra tal�l, s ez kihat Brick �s Maggie h�zass�g�ra is. Paul Newmant ez�rt az alak�t�s��rt Oscar-d�jra jel�lt�k.
Extr�k: eredeti filmel�zetes, a lemezen k�t k�par�nyban, sz�lesv�szn�, illetve a hagyom�nyos telev�zi�k ar�ny�hoz igaz�tott 4:3-as v�ltozatban tal�lhat� meg a film.

A szenz�ci� �ldozata (Absence Of Malice)

A rend�rs�g hi�ba keres egy elt�nt szakszervezeti vezet�t, ez�rt egy FBI-�gyn�k hamis inform�ci�kkal l�t el egy �js�g�r�n�t egy b�nt�ny lehets�ges gyan�s�tottj�r�l. A riportern� (Sally Field) �lete nagy lehet�s�g�t l�tja a sztori felg�ngy�l�t�s�ben, s �gy a teljes cs�d sz�l�re sodor egy �rtatlan �zletembert (Paul Newman), akinek t�rsa k�ts�gbees�s�ben �ngyilkos lesz. Az �zletembernek csak nehezen siker�l meggy�zni �rtatlans�g�r�l az �js�g�r�n�t, aki a szenz�ci�hajh�sz�s k�zben j�v�tehetetlen k�rokat okozott. A m�dia manipul�l� hat�sa �s a szem�lyes felel�ss�g k�rd�se ritk�n vet�dik fel ilyen �lesen mozifilmben, mint Sydney Pollacknak (Ilyenek voltunk, Aranyosk�m) ebben a rendk�v�li atmoszf�r�t teremt�, meggy�z� sz�n�szi alak�t�saival, v�diratnak is beill�, 1981-es keltez�s�, 112 perces alkot�s�ban.
Extr�k: werkfilm, interj� az alkot�kkal, kimaradt jelenet, alkot�k filmogr�fi�ja.

Mi az, amire vigy�znunk kell, ha DVD-t v�s�rolunk?

V�gott vagy v�gatlan verzi�? - teszi fel a k�rd�st a tapasztaltabb v�s�rl�. Elm�letileg a DVD bor�t�n felt�ntetett apr�, �th�zott oll� jel�li a teljes v�ltozatot. Ha az oll� nincs �th�zva akkor az sajnos azt jelenti, hogy kedvenc film�nk egyes jelenetei ki lettek cenz�r�zva. Sokszor megt�veszt� azonban a bor�t�n felt�ntetett jelz�s. Az "Anna �s a szi�mi kir�ly" c�m�, 1956-ban k�sz�lt musicalre �s "A R�zs�k h�bor�ja" c�m� v�gj�t�kra is r�ker�lt az oll�, de szerencs�re mindk�t film teljes verzi�ja megtal�lhat� a lemezeken.

- Steve -

DVD - aj�nl�

Walter Lang - Anna �s a szi�mi kir�ly (The King And I)

A rendez� 1956-ban, a sikeres Broadway-musical alapj�n forgatta sz�npomp�s, 139 perces zen�s filmj�t, sok humorral f�szerezve, ami a filmnek csak el�ny�v� v�lt. A zsarnok szi�mi kir�ly (Yul Brynner) udvar�ban mint illemtan�rt foglalkoztat egy angol �zvegyet (Deborah Kerr). N�h�ny kezdeti neh�zs�g ut�n az er�lyes asszony megtan�tja a kir�lyt a civiliz�lt viselked�sre, s ezzel kiv�vja mag�nak az elismer�st �s a rokonszenvet. Egyre ink�bb az asszony gondolkod�sm�dja befoly�solja a kir�ly szeml�let�t �s korm�nyz�si st�lus�t. Yul Brynner, aki a musicalben m�r sz�npadon is j�tszotta a kir�ly szerep�t, a filmben is meggy�z� alak�t�st ny�jtott.
Extr�k: eredeti el�zetes, korabeli h�rad�-r�szlet a premierr�l, korabeli h�rad�-r�szlet az Oscar-d�j kioszt�sr�l, h�rom bet�tdal, alkot�k filmogr�fi�ja, produkci�s inform�ci�k.

Robert Wise - A muzsika hangja (The Sound Of Music)

Egy szokatlan zenei karrier el�zm�nyeit vitte v�szonra Wise 1965-ben. A fiatal osztr�k nov�cia a meg�zvegy�lt Trapp b�r� csal�dj�hoz ker�l nevel�n�nek. Minden ellenkez�s ellen�re megtan�tja v�denceit �nekelni, olyannyira, hogy dalaikkal a nyilv�noss�g el�tt is fell�pnek. Maria a z�rk�zott apa sz�v�t ugyancsak megnyeri. Az esk�v� ut�n a csal�d �sszet�z�sbe ker�l a n�cikkal. A Trapp csal�d kiv�ndorol az USA-ba, �s mint a "Singing Trapp Family" a n�pies zene nagy csillagai lesznek. Maria von Trapp t�rt�nete, akit 1956-ban az "�v anyj�nak" v�lasztottak az USA-ban, m�r 1958-ban egy Ruth Leuwerik f�szerepl�s�vel k�sz�lt n�met film alapj�ul szolg�lt. Az amerikai �jrafilmes�tett v�ltozat egy sz�npadi musical nyom�n sz�letett, �s sikere fel�lm�lt minden v�rakoz�st.
Extr�k: a rendez� audiokomment�rja, zenei hangs�v, dokumentumfilm Salzburg k�pei �s hangjai c�mmel, "A muzsika hangja" sz�let�se - 87 perces dokumentumfilm, el�zetesek, tv-rekl�mok, interj�k a szerepl�kkel �s az alkot�kkal.

- Steve -

A Duna Tv filmszerkeszt�s�ge a napokban Erd�lyben j�rt. A garant�ltan protokollmentes tal�lk�ra csak azokat v�rt�k, akik a sajt�b�l vagy az utcai plak�tokr�l �rtes�ltek az esem�nyr�l.

A filmszerkeszt�k lapunkhoz eljutatott �tinapl�ja szerint: "a k�t-h�rom �r�s k�z�ns�gtal�lkoz�k nagy r�sz�t k�tetlen besz�lget�sek tett�k ki, vet�t�sekkel meg-megszak�tva. A filmszerkeszt�s�g koncepci�j�t, terveit illusztr�land� a tematikus filmsorozatok mozg�k�pes, videom�v�sz �ltal tervezett log�it is bemutatt�k, �s a m�v�szeti ter�let soros munk�i k�z�l a filmszer�en rendezett versm�sorok t�bb r�szlete is a reperto�rra ker�lt. A Duna M�hely filmjeit ugyancsak vet�tett�k."

A st�b tagjai besz�moltak arr�l is, hogy a jelek szerint az M2 nem h�d�totta el a Duna Tv n�z�it, �s a k�t k�zszolg�lati m�holdas magyar csatorna k�z�l m�g mindig t�bben n�zik �s szeretik az � m�soraikat. El�js�golt�k tov�bb�, hogy a Duna Telev�zi� filmszerkeszt�s�g�nek m�sorkoncepci�ja a j�v�ben sem v�ltozik sz�mottev�en, mivel a r�gi �s magyar filmek �lland� �s folyamatos bemutat�sa mellett a kort�rs eur�pai �s a filmt�rt�neti �rt�kek k�zvet�t�s�t Erd�lyben is nagyon fontosnak tartj�k. A helyiek jelezt�k: m�s telev�zi�kban hi�nycikknek mondhat�k a val�ban ig�nyes mozimozzanatok, r�ad�sul a rom�n videok�lcs�nz�i h�l�zatban alig-alig tal�lni eff�le port�k�t.

Az Erd�lyben �l�k a Duna Telev�zi�ra m�g mindig �gy tekintenek, mint a magukr�l �s a vil�gr�l �rt�k- �s id�t�ll� ismereteket k�zvet�t�, a tud�st ig�nyes �s sz�rakoztat� form�ban �tad� magyar nyelv� m�diumra. Egy�rtelm�en kinyilv�n�tott�k, hogy a napi politikai csat�roz�sok bemutat�sa nem fontos sz�mukra, nagyon f�lnek �s �vnak att�l, hogy a Duna t�v� be�lljon a kereskedelmi csatorn�k n�zetts�gi verseny�be. Ahogy t�bben megfogalmazt�k: tudom�sul kell venni, hogy "a Duna Telev�zi�nak k�ldet�se van" - summ�zt�k a Merlinert inform�l� t�v�sek.

- Sz. Z. A. -

J. R. R. Tolkien mesebeli h�sei hamarosan megelevenednek a moziv�sznon is, hiszen Peter Jackson rendez� - producer �s st�bja j�volt�b�l A gy�r�k ura sem ker�lhette el "v�gzet�t": r�sze - tal�n m�rf�ldk�ve - lesz / lehet a doll�res�be fojtott, multiplexekbe sz�m�z�tt filmiparnak.

A fanatikus h�veknek azonban ez id� t�jt sem kell tenyer�ket t�rdelve, esetleg malmozva, t�relmetlen�l v�rakozniuk, net�n v�gyakozniuk: a www.lordoftherings.net c�m be�tlegel�se ut�n ugyanis m�r szemre v�telezhet� n�h�ny frissen leforgatott jelenet. A felm�r�sek szerint az akci� (a kukkolda) �ri�si siker, hiszen a honlap m�r az els� napon 41 milli� l�togat�t vonzott. A film jelenlegi �llapot�r�l �s a tervekr�l Peter Jackson nemr�giben Cannes-ban "kisel�ad�st" tartott. Mint elmondta, a tril�gia els� epiz�dja - mely eleddig 300 milli� doll�rba ker�lt, �gy felker�lt a legdr�g�bb filmek toplist�j�ra - v�rhat�an ez �v december�ben ker�l a mozikba.

- Gandalf -

S�t�tk�k vil�g (Tmavomodry svet) c�mmel mutatt�k be Pr�g�ban az Oscar-d�jas Kolja �ta vil�gh�r� Jan Sver�k �j filmj�t: a minden id�k legdr�g�bb cseh produkci�j�nak sz�m�t� m� forgat�k�nyv�nek egyik szerz�je a rendez� �desapja, Zdenek Sver�k. Az 5,9 milli� doll�rb�l forgatott h�bor�s szerelmi h�romsz�g n�i f�szerepl�je a brit Tara Fitzgerald, partnerei Ondrej Vetchy �s Krystof Hadek.

- Merliner News -

DVD - aj�nl�

Truman-show (The Truman Show, 1998)

A n�z�k �s a a kritikusok egyar�nt el voltak ragadtatva att�l, ahogy Jim Carrey megform�lta a gyan�tlan Truman Burbanket ebben a csod�latos filmben, melyet Peter Weir (A kis szemtan�, Holt k�lt�k t�rsas�ga) rendezett egy olyan emberr�l, akinek az �lete egy v�get nem �r� t�v� show. Truman nem is sejti, hogy b�k�s sz�l�v�rosa egy �ri�si st�di�, melyet egy �l�nk fant�zi�j� producer-rendez� eszelt ki �s vezet. A v�rosk�ban �l� �s ott dolgoz� emberek egyt�l egyig hollywoodi sz�n�szek, m�g Truman sz�ntelen�l csacsog� feles�ge is szerz�dtetett sz�nj�tsz�. �m a f�rfi lassan, apr� jelekb�l r�j�n, hogy valami nincs rendben k�r�l�tte. Egyre t�bbet tud meg. �s egyre t�bben lesznek a show n�z�i k�z�tt is olyanok, akik azon izgulnak, hogy kider�lj�n az igazs�g - azaz, hogy Truman �lete nem m�s, mint egy nagy �tv�g�s.
Extr�k: interakt�v men�k, a film el�zetese.

Ember a Holdon (Man On The Moon; 1999)

Milos Forman k�l�nc�kr�l sz�l� �letrajzi sorozat�ban egyar�nt otthonosan mozog a t�zolt�k, a hippik �s a szexlapk�sz�t�k sz�munkra kiss� furcs�nak t�n� vil�g�ban. Ebben a filmj�ben a hetvenes-nyolcvanas �vek Amerik�j�ba, a sz�npadi komikusok vil�g�ba kalauzolja n�z�it. Andy Kaufman (Jim Carrey), a ma m�r klasszikusnak sz�m�t� Saturday Night Live Show, valamint a Taxi c�m� minisorozat oszlopos tagjak�nt v�lt h�ress�. A rendez� h�en k�veti a kult-ikonn� v�lt Kaufman �let�nek fontosabb esem�nyeit. Rutinos k�zzel �p�ti fel Andy hull�mv�lgyekkel tark�tott, bizarr karriert�rt�net�t, a v�geredm�ny m�gis t�bb mint prec�zen kivitelezett rutinmunka, �s ez f�k�nt Jim Carrey remek alak�t�s�nak k�sz�nhet�.
Extr�k: werkfilm, kimaradt jelenetek.

2001: �rod�sszeia (2001: A Space Odyssey; 1968)

Stanley Kubrick sci-fij�nek �sbemutat�ja m�rf�ldk� volt a k�vetkez� �vtizedek filmrajong�i sz�m�ra. A rendez� a londoni Pinewood st�di�beli t�bb mint h�rom�ves munka ut�n p�ratlanul eredeti vizu�lis utaz�st mutatott be. Egy rejt�lyes f�ld�n k�v�li monolit szimb�luma kapcsolja �ssze n�gy epiz�dban az emberis�g t�rt�net�t. A mai n�z�t is meglep� technikai pontoss�g �s a k�pi effektusok leny�g�z� hat�sa �j t�vlatokat nyitott a fantasztikus film m�faja el�tt. B�r a film t�bb mint h�rom �vtizede k�sz�lt, �s az id�k sor�n j�csk�n megv�ltozott az �rutaz�s j�v�j�r�l alkotott k�p�nk, Kubrick m�ve - sz�mos m�s sci-fi alkot�ssal szemben - semmit sem vesz�tett hat�s�b�l, hiszen az Oscar-d�jas tr�kk-arzen�l �s az elgondolkodtat�, tartalmas t�rt�net j�val t�lmutatott saj�t kor�n.
Extr�k: interakt�v men�k, a film el�zetese.

12 majom (12 Monkeys; 1995)

2035-ben egy titokzatos v�rus puszt�tja az emberis�get. Cole az id�g�p seg�ts�g�vel visszautazik a m�ltba, hogy kider�tse a j�rv�ny ok�t. Egy t�bolyd�ban k�t ki, ahol a "12 majom" fed�nevet visel� �ko-terrorist�kkal tal�lkozik. Terry Gilliam kor�bbi filmj�vel, a Brazillal neh�z helyzetbe ker�lt, ugyanis a st�di� nem akarta bemutatni a rendez� eredeti v�ltozat�t, Gilliam pedig nem j�rult hozz� a happy endre v�gz�d�, kommerszre v�gott verzi� vet�t�s�hez. Akkor egyed�l�ll� m�don, eg�sz oldalas �js�gh�rdet�seken kereszt�l viselt hadat a st�di� ellen. B�r a 12 majomban olyan megaszt�rok v�llaltak f�szerepet, mint Bruce Willis, vagy Brad Pitt, a rendez� szerette volna elker�lni a kor�bbi kudarcot, ez�rt �gy d�nt�tt, egy m�sodik st�bot is felfogad, akik az els� telefonbesz�lget�sekt�l eg�szen a d�szbemutat�ig a forgat�s minden f�zis�t dokument�lj�k. Ezekb�l a felv�telekb�l �llt �ssze az a k�zel m�sf�l �ra hossz�s�g� dokumentumfilm, amely kiv�telesen nem csak a filmk�sz�t�s napos oldal�t mutatja be, hanem azt is amikor azon vitatkoztak, hogy milyen legyen a filmplak�t, vagy amikor Gilliamet majdnem lecser�lte a st�di�, mert koncepcion�lis k�rd�sekben k�shegyre men� vit�t folytatott a rendez� a st�di� vezet�ivel, illetve amikor a pr�bavet�t�sen cs�fos kudarcot vallott a film.
Extr�k: az alkot�k �s a szerepl�k sz�veges bemutat�sa, produkci�s inform�ci�k, 87 perces werkfilm, a rendez� �s a producer audio-komment�rja, a film el�zetese.

Harmadik t�pus� tal�lkoz�sok (Close Encounters of the Third Kind; 1977)

Steven Spilberg filmje az idegen kult�r�kkal val� tal�lkoz�s lehet�s�g�nek filoz�fiai megk�zel�t�se, amely leny�g�z� sz�n �s f�nyeffektusok k�s�ret�ben zajlik le. A rendez� a "l�togat�kat" nem r�malakoknak mutatja, hanem az emberekkel hat�rozottan bar�ti viszonyra t�rekv� "f�nyl�nyeknek", akik egy jobb vil�g ut�pi�j�t testes�tik meg. A filmet nyolc kateg�ri�ban jel�lt�k Oscar-d�jra, a legjobb operat�ri munk��rt pedig Zsigmond Vilmos meg is kapta az arany szobrocsk�t. M�s magyar vonatkoz�sa is van a filmnek. Az idegenek ugyanis Kod�ly pentaton hangsor�t haszn�lva veszik fel a kapcsolatot az emberis�ggel �s a Kod�ly-f�le k�zjelekkel kommunik�lnak. A film egyszerre jelenik meg VHS �s DVD v�ltozatban.
Extr�k: 102 perces werkfilm, kimaradt jelenetek, "Figyeld az eget!"- r�vidfilm, a film el�zetese, az alkot�k �s a szerepl�k sz�veges bemutat�sa.

Mi az, amire vigy�znunk kell, ha DVD-t v�s�rolunk?

V�s�rl�skor, lehet�leg az elad�k jelenl�t�ben, minden esetben bontsuk fel a lef�li�zott DVD tokot, �s vizsg�ljuk meg a benne elhelyezett lemez �llapot�t. Ha magyar v�ltozattal k�sz�lt a bor�t�, akkor sz�m�thatunk r�, hogy �t esetb�l legal�bb h�romszor karcos a lemez als� fele. Az �zletekben r�gt�n kicser�lik a gondatlanul csomagolt DVD-ket. V�s�rl�s ut�n �rizz�k meg a blokkot, �s lehet�leg min�l hamarabb n�zz�k meg a film kezd� k�psorait. Ha hib�s a lemez /ezt szerencs�re ritk�bban tapasztaljuk/, legt�bbsz�r m�r az els� percekben sz�tesik a k�p, vagy m�s t�pushib�k is jelentkezhetnek. Ha n�h�ny napon bel�l visszavissz�k a hib�s DVD-t, a blokk ellen�ben azonnal kicser�lik

- Steve -

J�niusban Szolnok lesz a h�zigazd�ja a Millenniumi Tudom�nyos Filmszeml�nek. Az esem�ny alc�me a k�vetkez�: "2001. �rod�sszeia, avagy a jelenn� lett j�v�". A szemle olyan k�l�nb�z� m�faj� filmalkot�soknak biztos�t helyet, amelyek valamilyen form�ban a tudom�nyos munk�r�l, tudom�nyos eredm�nyekr�l sz�lnak, vagy cselekm�ny�kben, nyelv�kben, el�ad�sm�djukban fontos szerephez jut a tudom�ny.
B�vebb inf�: www.tiszamozi.hu.

- Merliner News -

Koltai Lajos operat�r id�n m�sodik alkalommal r�szes�lt a nemzetk�zi filmes szakma elismer�s�ben: az amerikai Oscar-d�j jel�l�s ut�n a minap Giuseppe Tornatore filmje, a Malena f�nyk�pez�s��rt kapta meg a legjobb operat�rnek j�r� "olasz Oscar-t", a David di Donatello-d�jat.

K. L. imm�r m�sodszor vehette �t a rangos Donatello-d�jat: tavalyel�tt a szint�n Giuseppe Tornatore �ltal rendezett A zongorista legend�ja az �ce�non c�m� film f�nyk�pez�s��rt v�lasztott�k meg a legjobb operat�rnek. A n�gysz�z f�s szakmai zs�ri nev�ben a mostani d�jat a Fellini, Pasolini �s Beningni filmjeib�l ismert vil�gh�r� p�lyat�rs, Tonino delli Colli adta �t a jelenleg Amerik�ban forgat� Koltai megb�zottj�nak. Maga a d�j Donatello D�vid-szobr�nak kicsiny�tett m�sa, amelyet a Bulgari �kszer�sz c�g tervezett.

- Merliner News -

DVD-aj�nl�

R�gi legend�s filmek �s kev�sb� legend�s folytat�saik is sorra napvil�got l�tnak a "filmc�p�k" (�rtsd: forgalmaz�k) j�volt�b�l. �jra �lhet� a horror show, ism�t h�d�t a blues (brothers) �s a tozsde sem pang. (No igen, a Wall Street nem a BUX...)

Rocky Horror Picture Show (1975)

A kispolg�ri p�rocska, Brad (Barry Bostwick) �s Janet (Susan Sarandon) aut�karamboljuk ut�n egy k�zeli romos �p�letben keres mened�ket. Itt bizarr l�nyek hord�j�val, a transylv�niakkal tal�lkoznak, akik a transzvesztita Frank N. Furter (Tim Curry) vezet�s�vel �ppen �vfordul�jukat tartj�k. Az �sszej�vetel cs�cspontj�n Furter bemutatja a m�embert, Rocky Horrort (Peter Hinwood). Ezut�n egy szex-rock orgia k�vetkezik, melybe Brad �s Janet is belekeveredik. A parti v�g�n necc harisny�ban �s t�sark� cip�ben tal�lj�k meg egym�st.
A musical, a horror �s a szex fergeteges kever�k�t ny�jt� film a hetvenes �vekben olyan kultuszt h�vott �letre, amely hamarosan elterjedt a vil�g nyugati fel�ben. Est�r�l est�re ugyanazok az emberek tal�lkoztak a moziban, �s f�ktelen partikat rendeztek. Hamarosan divatt� v�lt, hogy a k�z�ns�g a filmb�li szerepl�kh�z hasonl� ruh�ban megy moziba, a szerepl�kkel egy�tt szavalja a dial�gusokat, �s a megfelel� r�szekn�l rizst, �js�gokat �s v�zi pisztolyt vet be a teljesebb �t�l�s kedv��rt. Ez a polg�rpukkaszt� darab sajnos 13 �ves k�s�ssel �rkezett el a hazai mozikba, �gy a k�z�ns�g �s a kritikusok k�r�ben csak m�rs�kelt sikert aratott, �s a filmsz�nh�zi happeningek is elmaradtak. Az extr�kkal telezs�folt DVD v�ltozatt�l azonban joggal rem�lhetj�k, hogy most is ugyanolyan friss, �s ugyan�gy hat, mint amikor a moziv�szonra ker�lt. A k�p pontos, pomp�s sz�neket vonultat fel. A hang is rendk�v�li �lm�ny.
Extr�k: dokumentumfilmek, komment�rok, zenei vide�k, el�zetesek

Blues Brothers (1980) + Blues Brothers 2000 (1998)

A ma m�r kultuszfilmnek sz�m�t� Blues Brothers tart�s sikere t�bbek k�z�tt a felejthetetlen karaktereknek, a nagyszer�, fanyar humornak, �s nem utols� sorban a rengeteg d�g�s rhytm-and-blues bet�tdalnak k�sz�nhet�. Jake �s Elwood Bluest a hetvenes �vek elej�n tal�lta ki a k�t blues- �s rock and roll �r�lt, John Belushi �s Dan Aykroyd. Fekete �lt�nyben, fekete napszem�vegben, rezzen�stelen fapof�val egy eg�sz korszak legend�s komikus-p�rj�v� v�ltak. John Landis filmj�ben a k�t kisst�l� csib�sz j�t akar tenni az �rvah�zzal, amelyben felnevelkedtek, s amelyet a teljes anyagi cs�d fenyeget. Ez�rt megk�s�rlik �jra �sszehozni a r�gi Blues Brothers Band nev� zenekart. �tjukat l�pten-nyomon felbukkan� soul- �s rock and roll szt�rok (Cab Calloway, James Brown, John Lee Hooker) �s m�s h�ress�gek keresztezik (Steven Spielberg, Frank Oz), �m ez m�g nem akad�lyozza meg �ket abban, hogy a f�lddel tegyenek egyenl�v� egy bev�s�rl�k�zpontot, �s mell�kesen egy sereg rend�raut�t is kik�sz�tsenek.
John Belushi korai hal�la ut�n (1982), sok�ig kellett v�rni a t�rt�net folytat�s�ra. A Blues Brothers 2000-ben m�g t�bb blues zen�sszel tal�lkozhatunk �s m�g t�bb aut�t t�rnek �ssze. Dan Aykroyd �s az �j Blues-tagok mindent megtesznek a siker rem�ny�ben, de J. Evan Bonifant, a 12 �ves kissr�c t�bbsz�r is lej�tsza �ket a sz�nr�l. A film igazi szt�rjai a zen�szek (Eric Clapton, Steve Winwood).
Extr�k: filmel�zetes, az alkot�k �s a szerepl�k bemutat�sa, werkfilm, k�pgal�ria

A R�zs�k h�bor�ja (The War Of The Roses - 1989)

A nyolcvanas �vek egyik legolvasottabb amerikai bestseller�b�l, Warren Adler reg�ny�b�l a kit�n� komikus, Danny de Vito forgatta le a brili�ns moziv�ltozatot. A Rose-h�zasp�r n�tagj�t, Kathleen Turner alak�tja, aki thrillerek sor�nak volt egyszerre bomlott-romlott, ugyanakkor szigor� magatart�s� h�sn�je. Tizenh�t �vi h�zass�g ut�n Barbara Rose �gy �rzi, t�bb� ki nem �llhatja f�rj�t, Olivert (Michael Douglas). A f�rfi ugyan m�g szereti �t, de szemmel l�that�an n�l�n�l sokkal jobban im�dja hatalmas, gy�ny�r�, antik b�torokkal telezs�folt luxus-h�zukat. Ak�rhogy n�zz�k, Oliver �s Barbara Rose egyar�nt elb�v�l�en ellenszenves emberek. Mivel a v�l�per alatt is k�nytelenek egy fed�l alatt �lni, apr�bb gonoszs�gokkal pr�b�lnak kellemetlen perceket szerezni egym�snak. Azonban hamarosan elszabadul a pokol �s val�s�gos h�bor� t�r ki k�z�tt�k, amelynek a gy�ny�r� h�z, a csod�latos aut�, a nagyszer� karrier �s nem utols� sorban az �let�k l�tja k�r�t.
Extr�k: k�zvetlen jelenetv�laszt�s, a film el�zetese

T�zsdec�p�k (Wall Street - 1987)

Oliver Stone a nyolcvanas �vekben nagy nyilv�noss�got kapott t�zsdei vissza�l�sek alapj�n k�sz�tette filmj�t egy fiatal, t�rtet�, g�tl�stalan br�kerr�l, aki nem v�logat az eszk�z�kben, �s a bels� inform�ci�kat felhaszn�lva pr�b�l min�l el�bb meggazdagodni �gyfelei p�nz�n. Sok filmben szerepelt m�r kulisszak�nt a br�kerek �s a menedzserek vil�ga, �m ennyire bel�lr�l m�g nem l�thattuk. Az ifj� t�zsde�gyn�k (Charlie Sheen) hi�ba tudja j�zan esz�vel, hogy megengedhetetlen amit m�vel, nem tud ellen�llni a gazdag spekul�ns (Michael Douglas) s�t�t cs�b�t�s�nak, s bekapcsol�dik t�rv�nys�rt� �zelmeibe. Eladja embers�g�t, m�g saj�t apj�t is hajland� el�rulni karrierje �rdek�ben.
Stone ism�t ler�ntja a leplet egy olyan mechanizmusr�l, amely az �tlag haland�k sz�m�ra �tl�thatatlan, s mint ilyen a korrupci� �s a vissza�l�sek meleg�gya, ak�rcsak Stone t�bbi kedvenc t�m�ja: a politika, a h�bor�, a m�dia, vagy a sport. Michael Douglas ez�rt az alak�t�s��rt megkapta az Arany Globuszt, �s a legjobb f�rfi f�szerepl�nek j�r� Oscar-d�jat.
Extr�k: a film el�zetese, werkfilm, audiokomment�rok

Az eml�km�s - Total Recall (1990)

A DVD-n kit�n� k�pmin�s�gben l�that� film 2084-ben j�tsz�dik. Doug Quaid (Arnold Schwarzenegger) �p�t�munk�st �jszak�nk�nt r�m�lmok k�nozz�k. A f�rfi minden �jjel a Marsr�l �lmodik �s egy ismeretlen n�r�l. Egy napon elhat�rozza, hogy ha a val�s�gban nincs is lehet�s�ge eljutni a v�r�s bolyg�ra, legal�bb az �j, virtu�lis utaz�si iroda seg�ts�g�vel megaj�nd�kozza mag�t egy marsi vak�ci� mesters�ges eml�k�vel. Az eml�kek be�ltet�s�n�l valami hiba cs�szik az orvosi beavatkoz�sba. Quaid r�d�bben, hogy � voltak�ppen nem az, akinek hiszi mag�t. Val�j�ban egy szuper�gyn�k a Marsr�l, aki titkos tud�s birtok�ban volt, melyet agymos�ssal t�vol�tottak el a memori�j�b�l. T�voli bolyg�kra vezet� �tja sor�n azt�n v�res harcban szembeker�l volt f�n�k�vel, aki egy�ttal az �sszeesk�v�s kiagyal�ja.
Verhoeven munk�ja az akci�film �s a sci-fi hat�sos elegye. A rendez� tudatosan j�tszik a val�s�g �s a fant�zia �sszekever�s�vel. Mindv�gig bizonytalans�gban hagyja n�z�it afel�l, hogy vajon Quaid �lmodja-e mindazt, amit l�tunk, vagy csakugyan megt�rt�nik vele. S k�zben minden lehets�ges k�l�nleges effektusnak szemtan�i lehet�nk. Sharon Stone ebben a filmj�ben nemcsak elk�peszt�en szexis, hanem legal�bb annyira harcias is. Finom kis kezecsk�j�vel rutinosan csapja tark�n riv�lis�t, majd eleg�ns cipell�j�vel gondolkod�s n�lk�l r�gja orrba Arniet
Extr�k: az alkot�k �s a szerepl�k bemutat�sa, a film el�zetese.

- Steve -

DVD - aj�nl�

Alant ism�t a leg�jabb DVD-mozimesket�kr�l, az aktu�lis (�rtsd: a m�rcius havi) megjelen�sekr�l ejt�nk sz�t. Ez�ttal - Steve imm�r hagyom�nyos szubjekt�v "filmkokt�lj�ban" - mozikatasztr�f�kr�l; bowlingpartir�l, egy legend�s gyilkol�g�pr�l �s t�bb sebes l�pt� celluloidh�sr�l eml�kez�nk meg.

Bean a katasztr�fafilm (Bean - The Movie - 1997)

Az angol Nemzeti Gal�ria hivatalos felk�r�st kap egy neves kaliforniai k�pt�rt�l, hogy k�pviseltess�k magukat egy h�res festm�ny leleplez�s�n. A gal�ria eln�ke �gy d�nt, hogy a kiv�lasztott Mr. Bean legyen. Ezt a kik�ldet�st a t�bbi koll�ga is messzemen�kig t�mogatja, persze nem Bean szakmai m�ltja, net�n m�v�szeti k�pzetts�ge miatt, csup�n az�rt mert szeretn�k �t min�l t�volabb tudni magukt�l. Mr. Bean m�r az �ton elkezdi puszt�t� hadj�rat�t, Hollywoodban pedig szinte mindent �s mindenkit t�nkre tesz, els�sorban vend�gl�t�ja �let�t, karrierj�t, h�zass�g�t, valamint a vil�g egyik legdr�g�bb festm�ny�t. Bean r�t�sszent a "Whistler Anyja" c. festm�nyre, amit a k�pt�r rakt�r�ban tal�lt vegyszerek seg�ts�g�vel pr�b�l helyrehozni, ezekt�l viszont felpattogzik a nemes anyag �s semmiv� lesz a h�res modell arca. A v�gzetes hiba helyrepofoz�sa burleszkjelenetek sor�t eredm�nyezi. Nem v�letlen ha Rowan Atkinsonban a nagy el�d�k, Chaplin vagy Buster Keaton k�s�i lesz�rmazottj�t v�lj�k felfedezni. A lemezen tal�lhat� m�g werkfilm, videoklip a forgat�sr�l �s eddig m�g sosem l�tott el�zetesek.

A nagy Lebowski (The Big Lebowski - 1997)

Jeff Lebowski (Jeff Bridges) igazi naplop�. Sz�fukar, szeretetrem�lt� k�l�nc kev�ssel is be�ri: hagyj�k b�k�n, legyen meg a mindennapi f�ves cigije �s a vodkakokt�lja, no meg egy kis bowlingparti a haverokkal. A Coen - testv�rek filmj�ben azonban Jeff pillanatok alatt bajba ker�l. �sszecser�lik d�sgazdag n�vrokon�val, emberrabl�si kalandba keveredik, oda a nyugalma, a perzsasz�nyege �s kis h�j�n m�g a farka is. A film ereje nem a t�rt�netben rejlik, hanem a szerepl�k tal�l� �s �leth� jellemz�s�ben. Csak �gy ny�zs�gnek a kit�n� figur�k, olyan sz�n�szek megform�l�s�ban, mint John Goodman, Julianne Moore, John Turturro (Hollywoodi lid�rcnyom�s), vagy Steve Buscemi (Fargo).

T�zszekerek (Chariots Of Fire -1980)

A DVD-n k�t fiatal atl�ta �tj�t k�vethetj�k nyomon az 1924-es p�rizsi olimpi�n el�rt gy�zelm�kig. Az egyik egy gazdag angol zsid�, aki olimpiai gy�zelm�vel akarja brit mivolt�t bizony�tani, a m�sik egy szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt �l� protest�ns lelk�sz. Az olimpi�n a fut�verseny vas�rnapra esik, s a lelk�sz ezen a napon nem hajland� versenyezni. Riv�lisa - megfelel� ellenf�l hi�ny�ban - gy�z. Az egyik h�tk�znapon megrendezett versenyen azonban a lelk�sz lesz az olimpiai bajnok. K�t k�l�nb�z� t�rsadalmi r�teg k�pvisel�ik�nt vet�lkednek, de mindketten nagy akarater�vel k�zdenek a gy�zelem�rt. A nagy nevek n�lk�l forgatott egyszer� t�rt�net, Vangelis csod�latos filmzen�j�vel �s az operat�r, David Watkin stiliz�lt sz�ps�g� k�peivel, hatalmas k�z�ns�gsikert aratott.

Terminator - A hal�loszt� (The Terminator - 1984)

A j�v�b�l, 2029-b�l k�ldenek vissza a m�ltba, 1984-be, Los Angelesbe egy ember form�j� gyilkol�g�pet, egy Cyborgot (Arnold Schwarzenegger), azzal a feladattal, hogy �lje meg Sarah Connort (Linda Hamilton), m�g miel�tt vil�gra hozn� gyermek�t. A gyermek lesz ugyanis majd az emberek vez�re a j�v�ben a robotok elleni harcukban. James Cameron sci-fi/akci�filmje mindv�gig fesz�lts�ggel teli izgalmakat ny�jt a mai n�z� sz�m�ra is. A DVD-n rengeteg extra tal�lhat�: t�bb mint 1,5 �r�nyi dokumentumfilm, t�bb sz�z fot� �s rajz, mindehhez j�rul a film �jra digitaliz�lt k�pe, az �jra kevert 5.1-es angol hanggal. Amerik�ban m�r megjelent a Termin�tor 2. teljes kiad�sa is. Ezen a lemezen h�rom k�l�nb�z� v�ltozatban szerepel a film. Az els� a moziban j�tszott eredeti verzi�, a m�sodik egy k�l�nleges rendez�i v�ltozat. A harmadik h�rompercnyi pluszanyagot tartalmaz a film alternat�v befejez�s�vel. A k�toldal� lemez m�sik fel�n dokumentumfilmek, storyboardok �s el�zetesek tal�lhat�k.

Mi az, amiben a DVD t�bbet tud ny�jtani, mint a hagyom�nyos videokazett�k?

Extr�k a DVD-n. Mivel a lemezre sokkal t�bb inform�ci� f�r, mint a hagyom�nyos CD-re, �gy megvan a lehet�s�g, hogy a filmhez kapcsol�d� dokumentumok is felker�ljenek a DVD-re. Ezek k�nnyebb el�r�st seg�ti az interakt�v men�rendszer. Mozg� �s �ll� jelenetr�szletek, l�tv�nyos k�pkock�k k�nny�tik meg a DVD tartalm�ban val� t�j�koz�d�st. A t�vkapcsol� seg�ts�g�vel gyerekj�t�k a men�rendszer kezel�se. Az egyik legszellemesebb interakt�v men�rendszerrel a James Bond filmeket l�tta el az MGM. Arra, hogy milyen lehet�s�gek rejlenek egy-egy film eset�ben, n�zz�k meg a Viharz�na c�m� film extr�it: �gy k�sz�lt a Viharz�na - az HBO werkfilmje, A vihar szemtan�i - visszaeml�kez�sek az eredeti reg�nyt ihlet� 1991-es esem�nyekr�l, Hangulatkelt�s - James Horner zeneszerz� munka k�zben, fot�mont�zs a film zenei t�m�j�nak al�fest�s�vel, audi�komment�r a rendez� (Wolfgang Petersen) �s az �r� (Sebastian Junger) k�zrem�k�d�s�vel, l�tv�nytervek gal�ri�ja, dokumentum-r�vidfilmek, sztoribord gal�ria.

A Magyar Filmm�v�szek Sz�vets�ge a kor�bbi, a szakm�val egyeztetett, a Magyar Mozg�k�p Alap�tv�ny f�titk�ra �ltal koordin�lt filmt�rv�nytervezetet tartja elfogadhat�nak. Az err�l sz�l� �ll�sfoglal�st m�r k�zhez vehett�k a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�rium�nak illet�kesei is. Az MFSZ azt k�vet�en foglalta �r�sba v�lem�ny�t, hogy a Nemzeti Filmk�zpont Rt. fel�ll�t�s�ra vonatkoz� elk�pzel�sr�l - m�g janu�r 23-�n - egyeztetett a Filmforgalmaz�k Egyes�lete �s a t�rca minisztere �s politikai �llamtitk�ra. A k�zgy�l�si hat�rozat szerint a szakma a Filmk�zpont Rt. eddig megismert koncepci�j�val nem �rt egyet, a filmk�sz�t�s finansz�roz�s�nak k�rd�s�t a MMK forr�seloszt�sban val� k�zrem�k�d�s�vel tudja elk�pzelni.

James Ellroy minden k�ts�get kiz�r�an a mai amerikai b�n�gyi reg�ny�r�s el� klasszikus�nak tekinthet�. A Szigor�an bizalmas! �s a Jackie Brown ut�n �jabb reg�nyeib�l k�sz�l mozi. A Feh�r jazz-t m�r "bedobozolt�k", a Fekete d�lia jog�t pedig David Fincher szerezte meg. De az �ngyilkos-domb megfilmes�t�se sem v�rathat sok� mag�ra - h�la(?) a Coen-testv�reknek.

Kevin Smith, a lowbudget Woody Allenje �t�dik filmj�re k�sz�l. A Jay �s Csendes Bob visszav�g - mint c�me is utal r� - a megszokott Smith - mikrokozmoszban j�tsz�dik: szex, hazugs�g, Star Wars vide�k �s perspekt�v�tlan szuburbia. Bonus info: a k�lv�rosi d�gunalmat k�m�letlen ir�ni�val megmutatni igyekv� kultuszgyan�s moziban, a h�rek szerint, Alanis Morisette �s Matt Damon is produk�lja mag�t.

Id�n sem marad(t) el a filmszemle. M�s k�rd�s (?), hogy milyen furcsa m�don - paral�zissel - sz�letett meg ez a mostani puccos �r�let. Sokat elmond a dologr�l, hogy a nagy buli f�-/ h�k�zpontja nem m�s, mint a Mammut �ruh�z �t�dik emeleti mozir�szlege.

Az el�t�rt�nethez tartozik m�g, hogy egy h�nappal ezel�tt m�g k�ts�ges volt a 110 milli�b�l kihozott rendezv�ny finansz�roz�sa, hiszen csak 20 "milla" volt a szervez�k kez�ben. V�g�l �gy jutottak a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�rium�t�l 50 milli�, az Orsz�gim�zs K�zpontt�l pedig 20 milli� forinthoz, hogy �rukapcsol�sk�nt el kellett fogadniuk a szemle filmvit�inak is helyet ad�, az egykori Ganz-gy�r hely�n l�trehozand� millenniumi park �p�t�s�n dolgoz� Kisr�kus 2000 Kft., illetve a Happy End Kft. k�zrem�k�d�s�t. Miskolczi P�ter, a szemletan�cs eln�ke elmondta, a Kisr�kus k�t�tte meg a 13,5 milli� forintos szerz�d�st a Budapest Film Rt.-vel az ut�bbi tulajdon�ban l�v� "emeletr��p�t�ses filmpalota" (ejtsd: mamut) �s a kim�l�s el�tt l�v�, egy utols� hal�lt�ncra azonban m�g alkalmasnak tetsz� legend�s mozi, az �trium termeinek b�rlet�r�l.

Egy�bk�nt a szeml�n 27 j�t�kfilm, 35 k�s�rleti kisj�t�kfilm �s 25 doksifilm vesz r�szt. A versenyben szerepl� j�t�kfilmeket az MMKA 408 milli�, a tv2 231 milli�, az RTL Klub 105 milli�, a Duna Tv pedig - r�szben az ORTT-t�l nyert forr�sokb�l - 250 milli� forinttal t�mogatta.

Ism�t �rdekes �s szokatlan filmsorozatot ind�t a Duna Televizi�. Jancs� Mikl�s k�t utols�, abszurd filmje v�ratlanul nagy k�z�ns�gsikert aratott, �s a magyar film legszab�lytalanabb, leg�j�t�bb mester�vel olyanok is kedvvel ismerkedtek, akik eddig azt hihett�k, Jancs� vil�ga megk�zel�thetetlen a sz�mukra. Nem az.

Jancs� vil�g�val sokf�le m�don lehet megismerkedni, �s sokf�le m�don lehet bel�pni ebbe az izgalmas, b�r veszedelmes birodalomba. Most a t�rt�nelem fel�l k�zel�t�nk. Ravasz feladat ez, s m�r a sorozat els� darabj�n�l (Szerelmem, Elektra) t�prenghet�nk, a klasszikus g�r�g trag�di�k idej�ben vagyunk-e, a h�res g�r�g dr�m�ban, ahol Elekra �s Oresztesz bossz�t fogad a zsarnokok ellen? A zsarnok mindenesetre ott l�peget h�vei �s elbut�tott alattval�i el�tt, a zsarnok j�s�gos, a zsarnok sz�nokol, a zsarnok menek�l ... Hamar r�d�bben�nk, csak h�tt�r, csak alkalom a g�r�g vil�g, hiszen ez a zsarnok ismer�s valahonnan, nemcsak a klasszikus dr�m�b�l. T�zek gyulladnak, embert�megek t�ncolnak �s z�dulnak el�re meg h�tra, eltitkolt gyilkoss�gokra vet�l �les f�ny: t�vol �s m�gis k�zel - itt r�lunk van sz�, "elfeledni nem szabad t�rt�nelm�nkr�l".

Jancs�nak szabad �tj�r�sa van �kor �s a m�lt sz�zad, m�lt sz�zad �s 1919 k�z�tt. Sok�ig alig k�sz�tett "mai t�m�j�" filmet, de hiszen minden t�rt�nelmi filmje mai t�m�j� volt, csak ki kellett nyitni a szem�nket. A szabad bety�rokat �sszefogdos� fekete-ruh�s csend�rei, ott, a Szeg�nyleg�nyek szeles puszt�j�n ismer�sebbek, mintha csak r�gvolt k�nyvek lapjair�l bukkann�nak el�: fenyeget�en �lnek ezek az arctalan figur�k, akik a szabad bety�rokat is gy�va �rul�kk� tudj�k v�ltoztatni. A F�nyes szelek 1948-ba vezet, ahol komork�p� �j feh�ringesek v�ltj�k fel a r�gi fekete ruh�sokat. Most feh�r ingben hazudnak, �s �gy hamis�tj�k szem�rmetlen�l a t�rt�nelmet: Jancs� filmjei k�pesek arra, hogy hamis�t�sukat, hazugs�gaikat tetten �rj�k - �ppen a k�pek igazs�g�val.

Zsarnokok �s udvari boh�cok, zsell�rek �s katon�k, �rul�k �s l�zad�k n�pes�tik be Jancs� t�rt�nelm�t, de ez a mozi-t�rt�nelem nem tank�nyv-unalom, hanem hist�riai szerepj�t�k, ahol a h�s�knek arra kell vigy�zniuk, ne v�ljon bel�l�k �j zsarnok, ne v�ljon bel�l�k ravasz karrierista vagy buta fejb�lint�, hogy ne engedj�k (s�t: seg�ts�k) vissza tapsolva a mosolyg� zsarnokot valamely h�ts� ajt�n... El�sz�r l�thatjuk t�rt�nelmi id�rendbe helyezve Jancs� k�l�n�s it�liai filmj�t, a Pacifist�t, (Monica Vitti f�szerepl�s�vel) ahol olasz fekete-fasiszt�k j�rj�k v�res vitust�ncukat, �s egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy m�g ezt is �rtj�k, nemcsak a v�r�s- �s feh�r-diktatur�kat p�ld�z� m�sfajta, magyar t�rt�neteit.

V�r�s, feh�r, fekete ... "�lt�rt�nelmi" p�ldabesz�dek - mondj�k n�ha Jancs� filmjeire. Aki v�gign�zi ezt az �j sorozatot, gyan�t foghat: �lt�rt�nelem a tank�nyvekben olvashat�, - a val�di, a rettenetes, a v�res �s bonyodalmas: az meg Jancs� mozij�ban.

- Egy olyan dramaturgiai m�helyt hoztunk l�tre, amelyben a telev�zi� napi m�sorgy�rt�s�ban k�nnyen elkall�d� t�m�kat ig�nyesen dolgozzuk fel - inform�lt dr. Buglya S�ndor producer. - Az aktu�lis m�sorok, magazinok legt�bbsz�r csak egy-k�t percet hasznos�tanak a be�rkez� anyagokb�l �s sz�ba sem j�het azok tov�bbi feldolgoz�sa, b�rmilyen �g�retesek is. Folytat�sukhoz, hosszabb megfigyel�sekhez, folyamatok k�vet�s�hez a t�v�n bel�l sem anyagi, sem gy�rt�si h�tt�r nem �ll rendelkez�sre, a szerkeszt�ket napi feladatok k�tik le.

A Duna Telev�zi� jelleg�b�l ad�dik, hogy sok anyag �rkezik a r�gi�kb�l, a hat�ron t�lr�l. Ezek egy r�sze tov�bbi feldolgoz�st, alaposabb dramaturgiai �s v�g�i munk�t �rdemel. Erre megfelel� h�tt�rtechnik�t �s m�helymunk�t biztos�tunk.

Filmjeinket a k�l�nb�z� alap�tv�nyok �s szakmai test�letek (Magyar T�rt�nelmi Film Alap�tv�ny, a Magyar Mozg�k�p K�zalap�tv�ny, ORTT, PHARE) anyagi t�mogat�s�val k�sz�tj�k. A m�hely kiemelked� alkot�saib�l megeml�t�nk n�h�nyat: az "�rz�" (Kurucz S�ndor) 1995-ben az MTFA kiemelt filmje volt. A "L�pcs�k" (Gyarmathy L�via) elnyerte a Magyar Filmszemle f�d�j�t. Ut�bb k�sz�lt filmjeink k�z�l a "Gy�ngy�kkel gy�kerezt�l" (Mohi S�ndor), a "Nem mindenki Szab� G�za �m!" (Herbert Dietmar-Buglya S�ndor), a "Pipacsok" (T�lgyesi �gnes), "A misszi�" (Ember Judit) �s a "Blanka" (Martinidesz L�szl�) c�m� munk�inkat a Magyar Filmszemle el�zs�rije bev�logatta a versenyfilmek mez�ny�be, ahol sz�p sikerrel szerepeltek. A "PIPACSOK" az 1999-es szemle megosztott f�d�j�t nyerte el. A Duna Telev�zi� eln�ke kit�ntette T�lgyesi �gnest a Dunat�j Alap�tv�nyban v�gzett dokumentumfilmes tev�kenys�g��rt, valamint Buglya S�ndort az alkot�m�hely vezet�s��rt, a produceri munka sz�nvonal��rt. A Szoci�lis �s Csal�dv�delmi Miniszt�rium p�ly�zat�n a m�helyben k�sz�lt "Credo" �s "Blanka" c�m� filmek kaptak d�jat. Tavaly az ORTT-hez beny�jtott 25 p�lyamunk�nkb�l 19-et t�mogatott a b�r�l� bizotts�g. Id�n 43 j�l el�k�sz�tett p�ly�zatot adtunk be. Legfrissebb eredm�ny�nk: a Kamera Hung�ria - 2000 egyik d�ja a "Vend�gprolet�rok" (Uhrin Tam�s) c�m� szinopszis�rt.