Vissza a főoldalra - 1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002 2002. július 08.
- SzabóZ - 2002. június 24. A Petőfi Csarnok (ejtsd: Pecsa) szabadtéri színpadán kedd este koncertezik a Grammy-díjas Eliades Ochoa y Cuarteto Patria. A kiváló kubai muzsikus egyben tagságival rendelekzik a Buena Vista Social Club-ban is.
Eliades Ochoa karrierje 1955-ben indult. Gyerekként zenélt a santiagói utcákon és bárokban. 1962-től saját rádióműsort vezetett "Trinchero Agraria" címmel, amely főként "musica guajira campesinát", azaz kubai country-t játszott. 1971-ben csatlakozott a Quinteto de la Trova formációhoz, illetve a Septeto Típico Oriental együtteshez. A veterán zenekarvezető Roberto Echeverria távoztával 1978-ban átvette a Cuarteto Patria vezetését. A Cuarteto Patria Kuba legnépszerűbb együttese volt több mint 40 éves múlttal Ochoa csatlakozásakor is. Később turnéztak Európában, Mexikóban sőt az Egyesült Államokba is eljutottak. A tradicionális bolero és criolla mellett a repertoár a hagyományos son montuno, guaracha és guajiro dalokból tevődik össze. A karibi szigetország zenei életében a Cuarteto Patria körülbelül olyan szerepet tölt be, mint Magyarországon a Muzsikás együttes. Májusban jelent meg új lemezük, amelynek anyagával világ körüli turnéra indultak. A Pepsi Sziget világzenei színpadán tavaly fellépett a Buena Vista Social Club dívája, Omara Portundo. - Schwalm - 2002. június 19. Hazánk legrégebbi dzsessz fesztiválját az idén harmincegyedik alkalommal rendezik meg Debrecenben. A június 28. és 30-e közötti seregszemle koncertjeit ezúttal a nagyerdei Oláh Gábor utcai sportkombinátban tartják. 10 hazai együttes és számos külföldi zenész lép a publikum elé az immár nemzetközi hírű fesztiválon. Mások mellett az amerikai Wayne Shorter Quartett és Lee Konitz is fellép a debreceni dzsemborin. De Szelevényi Ákos és a Midnight Trió ugyancsak vállalkozik egy nagy (öröm)zenélésére. Több éves szünet után a Petőfi Rádió a fesztivál minden koncertjét közvetíti fogja. - Merliner News - 2002. június 10. A 7. Nemzetközi Duna Karnevál egyhetes programsorozata június 17-én veszi kezdetét, a zenei és táncegyüttesek műsorát Budapest több pontján és három vidéki helyszínen tekinthetik meg az érdeklődők. A karneválon összesen tizenkét ország társulatai lépnek színpadra.
A Vörösmarty téren hagyományőrző zenekarok és táncegyüttesek mutatják be műsorukat, fellép a Pannónia Klezmer Band és a BM Duna Szimfonikus Zenekar, továbbá műsort adnak a visegrádi országok társulatai. Mindemellett lesz magyar táncgála, kortárs táncművészeti bemutató, világzenei koncert, táncház, valamint karneváli felvonulás is. A Margitszigeten rendezik a VII. Duna Karnevál gálaműsorát, amelynek keretében a BM Duna Művészegyüttes és az Állami Népi Együttes A szabadsághős - Kossuth Lajos üzenete című történelmi táncjátékok adja elő. - Merliner News - 2002. május 22.
- Sz. Z. A. - 2002. május 17. A nyolcvanas évek zenei világát alapvetően meghatározó és napjainkban újra felfedezett new wave irányzat számos később keletkezett stílus alapvetésének mondható. Így a wave-s hagyományokat és a modern zenei megoldásokat egyénien ötvöző new grade stílus is - mely az Apokrif zenekar sajátja - ehhez a szellemiséghez áll a legközelebb.
A gondolatot és a zenei koncepciót mutatja a legelemibb körülmények között is megjelenő előadás és "show": énekesük, Solymosi László festett arccal, mint a régi idők táltosait idézve lép a pódiumra; ábrázatán a káosz, a harmónia és az élet szimbolikus jelképei "köszönnek" vissza. Ezt kiválóan ellenpontozza a gitáros ( Pusi ) harmonikus zenei világa, a szerzemények fordulatossága és lüktetése. Kár is halogatni új (első!) cédéjük beszerzését. Az Újkorral ugyanis igazi csemege kerülhet a napjaink egyenpop-bizniszétől kellően megfáradt, ámde a jóra mindig vevő zeneértők lemezpolcaira. - Szabó Zoltán Attila - 2002. március 15. "A XX. század első három évtizedében Bartók zenéje még nehezen feldolgozható kihívást jelentett az európai közönségnek. Székely Zoltán, majd később a Magyar Vonósnégyes elementáris erejű előadásai azonban döntően megváltoztatták ezt a helyzetet" - írta egy ízben Brian Lorne Harris, az ismert amerikai zenekritikus. És valóban a tavaly Kanadában, kilencvennyolcadik évében elhunyt kiváló hegedűművész és komponista Székely egyike azon magyar muzsikusoknak, akiket világszerte kalaplengetve üdvözölt és a koncerteken is szapora lábdobogással, vastapssal köszöntött a publikum. (Állítólag még az is megesett, hogy Arnold Schönberg és Igor Sztravinszkij a koncertterem széksorára pattanva bravózta, ollézta, ünnepelte honfitársunkat...) Dicséretes, hogy a Hungaroton nem késlekedett soká, és máris megjelentette - a "Great Hungarian Musicians" CD-tár részeként - Székely az amszterdami Concertgebouw Zenekarral közös Bartók-ősbemutatójának felvételét. A csodálatos hangversenyre 1939. március 23-án került sor. Vagyis ezúttal egy zenetörténeti ritkaságra, valóságos kincsre lelhet a hallgató. - Szabó - 2002. február 25. Az Internet egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy közel hozza, szinte "fülbe súgja" a (világ)zenét. Ha a delikvens ügyesen szörföl, akár a távoli tájakon, falvakban rögzített népdalokat, zenei ritkaságokat, furfangos dzsessz-szólókat, a kóbor ritmusokat is letöltheti. A zene nem kurrens árucikk többé. Az információs forradalom felszabadította a multinacionális lemezcégekkel korábban reménytelenül hadakozó muzsikusokat, a trenden kívül rekedt kortárs hangjegy-virtuózokat. De helyzetbe hozta a dilettánsokat is. A magyar zenei honlapok és MP3-"dalárdák" száma egyre növekszik. Akadnak arcpirítóan gyenge próbálkozások, vannak csak a piaci versenyt szem előtt tartó, reklámoktól harsogó magazinocskák, de számos igényes, a rajongókat, a zeneértőket remekül informáló site is létezik. Íme egy rövid számvetés: Kellemes mélykék háttérre pakolt, valóban bőséges és többé-kevésbé jól rendszerezett információs halmazra bukkanhat az ide látogató. A "magyar zenei homepage" nemcsak lejárt szavatosságú hírekkel, sztárpletykákkal szolgál, hanem a zenei berkekbe is be-betekint. Külön erénye az oldalnak, hogy interaktív kapcsolatot tart fenn a kiadók, a zenészek, a hangszergyártók és a közönség között. Régebben eléggé lassú és nyögvenyelős volt a Hungaroton weblapja. Mára azonban "kipofozták", így külcsín és belbecs tekintetében is rendben van a dolog. A menürendszer egyszerű, könnyen kezelhető. Tűrhető az oldal letöltési ideje is. Tartalmi szempontból talán csak az kifogásolható (persze lehet, hogy ez célzatos), hogy míg a komolyzenei kiadványokat igazán színvonalas beharangozókkal, adatpanelekkel látják el, addig a pop-rock skatulyákba gyűrt anyagok fésületlennek tűnnek. 7 menüpont, lila-fehér design, gyors letöltődés. Semmi csicsa vagy oda nem illő flash-animáció. A be-bevillanó reklámok néha rontanak ugyan az összképen, de ez még elviselhető. A honlap máskülönben megbízhatóan működik, jó benyomást kelt. Váratlan meglepetésektől nem kell tartani. Talán csak a letölthető zenei részletek és az Aquarium Stúdió csigasebességgel készülő, még mindig fejlesztés alatt álló hírblokkja ad okot a bosszankodásra. www.hungaria.org/lists/folklor/zene  A magyar népzene archívuma jókora adatbázist takar. 2 nyelvű (magyar és angol) menü alapján lehet - Kodály után szabadon - bebarangolni tájegységeinket, megismerni titkainkat, betekinteni a magyar népzene kincsestárába. Vannak itt dalok, kották, sőt még egy virtuális folklór múzeum is várja a netezőt. Hiánypótló és kiváló linkgyűjtemény ez, ráadásul a gazdag tartalom mellett a forma tekintetében is kiérdemli a jelest. Havonta több mint 350 ezer olvasójával az Index.hu portál kiemelt helyet foglal el a magyar nyelvű tartalomszolgáltatók között. Természetesen a zenés hírek kategóriájában is az élen állnak. Az Index.hu hírszolgáltatása folyamatos és friss, bár a zenei szakírók(?) némelyike időnként el-elszáll és ilyenkor bizony hülyeségek (egy példa a közelmúltból: Topon a lopott pop címmel jelent meg egy írásmű) is becsúsznak a gigantikus hírhalomba. További linkek:
http://irmus.bke.hu - Merliner News - 2002. február 11.
CD-ajánló
- Sz. Z. A. - 2002. január 25. Volt egyszer egy Amerika. Könnyed, fess, tündöklő, vidám és virtuóz mesevilág. A muzsika hangjainak és az önfeledt táncosoknak bohém hazája. Pezsgő folyt, néha puska is ropogott, de a zene szólt mindig és mindenhol. A filmkockákon a szórakoztatóipar óriásai tették-vették magukat: ott volt Ginger és Fred, Gene Kelly, Judy Garland, Doris Day, Ava Gardner, Debbie Reynolds, Bring Crosby. Máig nem járt el felettük az idő. Divatok, trendek jöttek-mentek, de az ő dalaik klasszikusokká váltak, mi több, fontos alkotóelemeivé a modern kultúrának. A musical ugyanis kell! Mondhatnak bármit a kritikusok, fanyaloghatnak a kékharisnyák, dühönghetnek az elvontak, az Ének az esőben és a többi legendás táncparkettre, Broadway-re és persze celluloidra termett dalmű bizony megérte a hajdani impresszáriók és a hollywood-i stúdiók befektetéseit. (Ugyan a mai thrillerekről, tucat-akciókról és kerge vígjátékról elmondhatjuk-e ugyanezt?) Leszögezhetjük: remek, gondűző melódiák és néha egészen kiváló előadói teljesítmények születtek, voltak műsoron akkortájt. Szerencsénkre a legjobbak teljesítményét őrzik a filmtekercsek és a magnószalagok.   Sőt, nagyanyáink kedvenceit immár egy új CD-válogatás (Musical Wonderland) is archiválja. A kiadvány - dupla korong! - összesen 42 szerzeményt tartalmaz. Felcsendülnek rajta a legvidámabb nóták, a legszerelmetesebb balladák, sőt - bónuszként - még a Kertész Mihály-féle Casablancából ismerős Elliot Carpenter zongorajátéka (Játszd újra, Sam!) is hallható. És ne felejtsük ki az Óz gyönyörű betétdalát vagy a már emlegetett Fred Astaire bődületes dzsessz-hókamókáját (One for my baby). Kár lenne tovább csűrni-csavarni: ez a CD nem hiányozhat egy valamirevaló filmzenerajongó polcáról. Beszerezni kötelező, hallgatni reggel-délben-este ajánlott! - Sz. Z. A. - 2002. január 10.
A munkatársi kollektívából természetesen nem hiányozhattak a (háttér)zenészek sem. Bár esetünkben szó sincs iparosok által előállított "kis pályás", csakis a szapora mozgó képekkel együtt működőképes zenebonáról. Itt e téren is valóban minőségi munka folyt: a Genie-díjas zeneszerző Howard Shore (korábban a CopLand, az eXistenZ és a Dogma című filmekhez is ő kreált muzsikát) és Enya együttműködése pazar hangjegy-kavalkáddal ajándékozza meg a műértőt. Nagyzenekari aláfestés, monumentális szólamok, telt kórusok, máskor csöndesebb, finoman csengő-bongó, andalító hangzású blokkok váltják egymást. Vagy éppen forrnak eggyé. Enya két önálló szerzeménye külön passzust is megér. Főként, mert nevezett szirén a komolyzene és a popkultúra közti keskeny (hullám)sávon egyensúlyoz hosszú évek óta. Az általa képviselt stílus teljesen egyedi: tiszta, érzéki hangjához finom zongorakíséret párosul. Enya képes arra, amire csak nagyon kevesen: állandóságot sugall romlatlan, időtálló zenéjével. Képes "átöblíteni" hallójáratainkat; meditációs röppályára állítani, felvillanyozni. Ráadásul dalszövegei is mentesek a panelektől, a piacorientált olcsó műanyag humbugoktól. A témák általában egyszerűségükben hordozzák nagyszerűségüket, költői tartalmukat. Enya tehát kiválóan illik Tolkien varázsvilágába. (Gandalf is minden bizonnyal elégedetten csettint az ír csalogányt hallva!) De Howard Shore is ráérzett a témára. Misztikus, a múlt árnyékába vesző, Khazad Dum hídján is átívelő, picinyt a Carmina Burana-t megidéző (koppintó?) hangjegyorgiája feltétlenül kiérdemli a jeles minősítést. - Szabó Zoltán Attila -
|
David Robert Jones sokoldalú tehetsége a művészet számos területén csillant már meg. Hősünk maradandót alkotott (dal)szerzői, énekesi, muzsikusi, festői és pantomimes mivoltában is. Színészként ugyancsak sokra vitte. Polgári nevén azonban nemigen szólítják: ő ugyanis - művésznevén - David Bowieként vált világhírűvé. Hatását sokan a Rolling Stones hatvanas évekbeli szerepéhez hasonlítják. Mások szerint a Beatles óta a legbefolyásosabb rockszemélyiség. Szinte évről-évre megújul(t), kifogyhatatlan invenciói révén újabb és újabb tartalommal tölti meg a néha már fáradni, sőt kifulladni látszó rockműfajt. Bowie a héten megjelent legfrissebb korongján (Heathen) is hozza a tőle elvárható zseniális formát: tartalmas, misztikus, néhol karcos, máskor finoman elbűvölő zenével rukkolt ki. Úgy tűnik, a közelgő nyugdíjas évekkel nem foglalkozik...
A Buena Vista Social Clubot 1996-ban Ry Cooder, a szintén világhírű amerikai gitáros hívta életre, tagjai veterán kubai muzsikusok. A produkció amellett, hogy bejárta az egész világot, a belőle készült albumból több millió darab kelt el. Wim Wenders német filmrendező 1999-ben készített az együttesről dokumentumfilmet, amelyet a hazai mozikban is játszanak, bemutatta a Duna Televízió is. A Buena Vista Social Clubhoz kötődő muzsikusok repertoárja több tucat lemezzel bővült, egyik legnagyobb slágere az Eliades Ochoa és Compay Segundo által énekelt Chan Chan című dal, amely a filmet és a lemezt is indítja. Az Eliades Ochoa y Curateto Patria a kubai fiesták hangulatát varázsolja a magyar nézők elé.
Érkeznek művészeti csoportok Csehországból, Szlovákiából, Lengyelország és Romániából, valamint Finnországból, Görögországból, Olaszországból, Spanyolországból, Svédországból, Mexikóból és Panamából is. A programok Budapesten a Vörösmarty téren, a BM Duna Palotában, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Budai Várban, a Vajdahunyadvárban, Mátyásföldön és Békésmegyeren, Vidéken Budakalászon, Ürömön és Balatonföldváron zajlanak.
Megkezdődött a visszaszámlálás: július 31. és augusztus 7.-e között a jó nép ismét szigetelhet egy kiadósat. A nagyszínpad idei sztárjai közül kiemelkedik a Cure, a Pulp, a Muse, a Toten Hosen, a Nightwish, a Stereo MC´s, a HIM, a Sergent García, a Transglobal Underground, a Herbalizer és Mambo Kurt. A világzenei színpadon fellép Cesaria Evora, Baaba Maal, Femi Kuti, Natacha Atlas, Mory Kante, Boban Markovic, Orlando Cachaito Lopez, a Hedningarna, a Klezmatics, a Radio Tarifa, a Fanfare Ciocarlia és mások. A jelenlegi tervek szerint a világzenei faluban áll majd a Rádió C sátra, a PeCsa a Petőfi Folkszínpadon és Csárdában kap helyet. Újdonság, hogy lesz ún. Luminárium, ahol a megfáradt vándornak pihentető muzsika mellé "fényélményt" kínálnak. Természetesen az Óbudai-szigeten zajló megabuli programja most is a sokszínűség jegyében áll(t) össze: a metáltól a klasszikusokon át a technóig ível a muzikális menü, de a színház, a mozi, a tánc is főszerepet kap. A szervezők azt ígérik, hogy a helyi infrastruktúra is javulni fog.
Az 1999-ben alakult formációt Solymosi László, a ma már kultikussá szelídült Bocs, Hogy Élünk dark-gothic csapatának frontembere hozta létre Puskás István gitáros-zeneszerzővel, és Szilágyi Attila billentyűs-zeneszerzővel közösen. A ma már egyre ismertebbé váló csapat dallamosan elvont harmóniájú szerzeményeikkel, és a ma megszokott szövegvilágtól eltérő mély, sokszor filozofikus dalszövegeikkel ragadta meg eddig leginkább a publikumot. 1999 tavaszán léptek első ízben a nagyközönség elé a budapesti E-klubban, azóta számos nagyvárosban, kisebb-nagyobb klubban, fesztiválon szerepeltek jelentős sikerrel. Előadásmódjuk a Depeche Mode-hoz hasonlítható, bár egészen más hangzással és gondolatokkal "fűszerezik" muzsikájukat. Koncertjeik programjában néhány feldolgozás is szerepel: elsősorban a Cure és a R.E.M. számai.
Egy igazán rejtélyes album jelent meg a napokban. A "feladó": a Festetics Vonósnégyes. A címzett természetesen a publikum, mely hazánkban csak alig-alig ismeri Franz Grill művészetét, életművét. Pedig a muzsikus a XVIII. században Magyarországon (is) tevékenykedett, sőt egyes zenetudósok szerint Sopronban halt meg. Kilétét mégis szinte teljes homály fedi, művei azonban fennmaradtak: Berlintől Londonig, Oslótól Uppsaláig sok-sok európai város tartja becsben és őrzi féltve az ismeretlen vándor kopottas kottáit. A fiatalon elhunyt vándormuzsikus egyébként Mozart kortársa volt: valószínűleg ugyanabban az évben születtek és csak néhány hónap eltérés lehetett haláluk időpontjában is. A zenéről szólva csak annyit: a Festetics Vonósnégyes előadásában igazán élvezetesnek hat a muzsika! Grill minden bizonnyal értette a szakmát, ügyesen bánt a kottafejekkel. Kár, hogy egy valamirevaló mecénás (menedzser?) nem állt mellé a nehéz időkben...
Csak a Star Wars-széria sikere, no és persze a Harry Potter-meskete vetekedhet Peter Jackson immár Magyarországon is látható filmtablójával, A Gyűrűk urával. Az új-zélandi J.R.R. Tolkien 46 éve töretlen sikerű fantáziaregényéből készült mozifilm 270 millió dolláros költséggel, 274 nap alatt közel 21 ezer munkatárs segítségével készült el.
